Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - PÜSKI ANDRÁS (MDF):
1924 Tisztelt Ház! Azokat az elemeket emeltem ki elsősorban, amelyek támogatásra érdemesek, és amelyeket támogatni jó, mert valóban a szakkép zés céljait szolgálják, és módosító indítványainkkal majd a részletes vitában szeretnénk hozzájárulni, hogy ez a törvény valóban még jobban és még hatékonyabban szolgálja a szakképzés érdekeit. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) EL NÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megadom a szót Püski András képviselő úrnak, MDF. PÜSKI ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szakképzési hozzájárulás első szabályozása 1988ban történt. Az említett törvény szabályozta először törvényi szinten a szakképzési hozzájárulás rendszerét; később e törvény rendelkezései részben beépültek a foglalkoztatási törvénybe, részben pedig új törvényi szabályozás részeként éltek tovább. A törvény jelentős módosítására az előző, a polgári kormány idején került sor. A módosítás bővítette a hozzájárulás alanyi körét, továbbá a felhasználás bővítésével lehetővé tette a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó, alapképzés részét képező gyakorlati képzés megszervezését. A polgári kormány működ ése során 2001ben új törvény megalkotására került sor. Ennek igen jelentős vonása, hogy további forrást teremtett a felsőoktatásnak azzal, hogy lehetővé tette a felsőoktatási intézményeknek nyújtott fejlesztési támogatást, továbbá támogathatóvá vált a fel sőoktatásban folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztése. Rendkívül jelentős újdonság volt az, hogy a törvény alapján hozzá lehetett járulni a határon túli magyarok szakképzéséhez és felsőoktatásához. 2002ben, a kormányváltást követően többször módosult a törvény. A legfontosabb változás, hogy az iskolai rendszerű képzés támogatása mellett nagyobb hangsúlyt kapott az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzés támogatása, illetve a munkavállalók szakmai képzését segítő források biztosítása. Egyet lehet érteni a javaslat indoklásában foglaltakkal, miszerint a jogi, illetve gazdasági környezet változása szükségessé teszi a szakképzés támogatásával kapcsolatos kérdések újragondolását és ennek eredményeként újraszabályozását. Részben jogtechnika i, értelmezési probléma az, hogy nem a korábbi törvények nyomvonalán, lépésről lépésre haladva terjeszti elő a módosítást, hanem azt a látszatot kelti, hogy szinte minden lényeges elem új, pedig jelentős mértékben vett át szóról szóra a korábbi törvényekbő l is. Ezt a gyakorlatot nem célszerű követni, mert úgy gondolom, pontosan látni és láttatni kell a módosításokat. A javaslat első része a szakképzési hozzájárulás célját, illetőleg a hozzájárulásra kötelezettek körét szabályozza, ezzel megítélésünk szerint alapvetően egyet lehet érteni. Kifejezetten helyeselhető, hogy nagyobb hangsúlyt kap a szakképzési törvény hatálya alá tartozó szakképzés, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása. Elfogadható a hozzájárulásra kötelezettek körének bőví tése is, mert ez együtt jár a támogatásban részesíthetők körének bővítésével. Vitatható és érthetetlen azonban az a korlátozó rendelkezés, amely kizárólag a tanulmányi szerződés alapján szervezett képzés költségeinek elszámolását engedi meg. A munka törvén ykönyve ugyanis tilalmazza a tanulmányi szerződés megkötését akkor, ha a munkáltató kötelezte a tanulmányok folytatására a munkavállalót. Teljességgel indokolatlan, hogy a kedvező szabály olyan esetben, amikor munkáltatói rendelkezés alapján kerül sor a ta nulmányok folytatására, ne legyen alkalmazható, de káros a hozzájárulás terhére történő elszámolás kizárása a munkáltató által szervezett belső képzések esetében is. Nem látom elfogadhatónak az elszámolás lehetőségét tanulmányi szerződés kötéséhez kötni, h iszen annak sok más egyéb indoka is lehet.