Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz):
1922 Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslatnak a szakképzési hozzájárulás céljára és a hozzájárulásra kötelezettek körére vonatkozó rendelkezései fi gyelembe veszik a köz- és felsőoktatás, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, valamint más jogszabályok változásaiban bekövetkezett változásokat, mint például az adózási és számviteli rendszer változásait. Nagyon fontos - elmondta ezt Szabados Tamás ál lamtitkár úr is , hogy koncepcionális, alapvető változást jelent a törvényjavaslat szerint az, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettség befizetéseiből képződött képzési alaprész egyharmada használható fel iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra , amelyet a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe kell évente átcsoportosítani. Ugyanilyen nagyon fontos változásnak tartjuk, hogy a törvény alapján kötelező kifizetések után fennmaradó úgynevezett szabad keret legalább 60 százalékát decentralizá lt keretként a régiók számára kell biztosítani. Akkor, amikor már évek óta az európai uniós csatlakozásról beszélünk ebben a házban és általában a magyar politikában, minden egyes rendszerben, így az oktatási vagy a szakképzési kisebb rendszerekben is nagy on fontosnak tartjuk azt, hogy az Unió alapvető alapelvei - így például a decentralizáltság is - érvényesüljenek a pénzek felhasználásánál. Ahogy itt elhangzott, a decentralizált keret elosztására vonatkozó döntési jogkör az oktatási miniszter helyett a te rületfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény alapján létrejött regionális fejlesztési tanács hatásköre lehet; ez is ezt szolgálja. Még egy konkrét dolgot szeretnék kiemelni az előttünk fekvő törvényjavaslatból. Említettem, hogy az alapelvekkel mi alapvetően, messzemenőkig egyetértünk, és ilyen alapelv, ilyen célkitűzés az is, hogy a vállalkozói kör érdekeltsége nőjön abban, hogy gyakorlati képzéseket szervezzenek. Szabados Tamás államtitkár úr elmondta, hogy új költségcsökkentő tételek, mint példá ul az anyagköltség beiktatásával, vagy a gyakorlati képzés megszervezésével összefüggő költségek, kiadások átalánydíjas elszámolása, ennek a lehetőségnek a megteremtésével a törvényjavaslat ösztönözheti a hozzájárulásra kötelezetteket a gyakorlati képzés t anulószerződés alapján történő megszervezésére. Összefoglalva tehát mi is azt gondoljuk - ahogy ez bizottsági véleményként is megfogalmazódott és elhangzott , hogy a törvényjavaslat gyakorlatias, praktikus és hasznos, és bízunk abban, hogy megkaphatja val amennyiünk támogatását az általános vitában, és később a részletes vita után a zárószavazás során is. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megadom a szót Kuzma László képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Szövetség. KUZMA LÁ SZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A szakképzésről, szakképzési alapról és a képzési fejlesztés támogatásáról szóló törvény általános vitájánál tartunk, és valóban, a bizottsági ülésen egyhangúlag támogatta az oktatási és tudományos bizottság az általános vitára való alkalmasságot. Ott elhangzott, hogy hiányosságai ellenére a szakképzési alapról szóló törvénytervezet talán még jobb, mint a kormányprogram. Én még hozzátettem, hogy tehát még megtörténhet az a csoda is, am it ehelyütt egyelőre még nem merek kimondani, hiszen módosító indítványokkal szeretnénk jobbá tenni ezt a törvényt, és ha ehhez támogatást kapunk a kormánypárt részéről, akkor természetesen a sejtetett csoda is megtörténhet. Az iskola és a gazdaság kapcsol atában rendkívül fontos, elemi törvényről van szó, nagy szükség is van rá. Például már említés történt arról, hogy amikor a szakképzési alap felhasználásával kapcsolatban a vállalkozás, a vállalkozó dönt, hogy hova fizeti és kinek adja az általa vagy nála képződött pénzt, akkor dönthet úgy, hogy iskolának szerződéssel átadja ezt a forrást. Egyre inkább tanúi vagyunk annak, hogy az iskolák át kell hogy alakuljanak szolgáltató intézményekké, figyelembe kell hogy vegyék a partnereik igényét, és itt minden küls ő és belső
