Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
164 gyanakvást lehet eloszlatni egy ilyen természetű elszámolással. Így talán eloszlatható az a gyanakvás, amely abból ered, hogy a tulajdonos számára áttekinthetetlen befizetéseinek sorsa. Fontos új rendelkezés az is - ez is a tulajdonosok érdekeit szolgálja , hogy a közös képviselő változása esetén az átadásátvétel a törvényben szabályozottan kötelező, így elkerülhetők lesznek a későbbi viták arról, melyik képviselőt kell esetlegesen felelősségre vonni bizonyos dolgok miatt. Sokszor hallottuk a javaslat előkészítésének idején szervezett különböző találkozókon, az az igazi baj a társasházi törvénnyel, hogy m inden sérelem csak a bíróságokon orvosolható. Ennek időigénye miatt pedig ez valódi jogorvoslatot nem, többletkiadást azonban hosszú időn át jelent. Ezért a javaslat utal a permegelőző közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére, amely a 2003 márciusa óta hatályban lévő, a közvetítői tevékenységről szóló törvény megléte óta már rendelkezésre áll. Ettől azt reméljük, hogy sok jogvita bírósági eljárás nélkül, de annál mindenképpen rövidebb idő alatt megnyugtatóan rendezhetővé válik. Említettem, hogy a tö rvényjavaslat kellő időt biztosít a már működő önkormányzati tulajdonból átalakult társasházaknak arra, hogy alapdokumentumaikat újraalkothassák. Ez az alapító okiratok esetében másfél év. Ezen időn belül az okiratokban lévő törvénysértő előírásokat minősí tett többséggel kijavíthatják, és lehetőség lesz arra is, hogy a nyilvánvaló elírási vagy számítási hibákat egyszerű szavazattöbbséggel hozott határozattal kijavíthassák, ez utóbbit már határidő nélkül. A szervezeti és működési szabályzatok megalkotására, újraalkotására pedig egy évet szándékozik rendelkezésre bocsátani a törvény. Tisztelt Országgyűlés! A teljesség igénye nélkül hoztam példákat a törvényjavaslatból arra, hogy illusztráljam, milyen célok vezették az előterjesztőt a törvényjavaslat beterjeszt ésekor. Hogy a célok elérhetőke, azt az élet meg fogja mutatni. Biztosan van még sok dolog, ami indokolhatja, hogy a törvényben szabályozásra kerüljön ahhoz, hogy a társasház mindenki megelégedésére működhessen. Az alkotmányos korlátok és szándékok között az összhang nehezen teremthető meg, de bízom benne, hogy a vitában felmerülő és a benyújtott, beilleszthető módosító indítványokkal ez a törvény nagy lépést fog jelenteni és nagyobb biztonságot fog teremteni az ország társasházakban élő milliói számára. K öszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) (11.10) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, aki a Fideszképviselőcsoport nevében kíván felszólalni. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER , a Fidesz képviselőc soportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Budapest Belvárosában, az V. kerületben egy 3536 négyzetméteres társasházi öröklakás 1012 millió forintba kerül, a Duna másik oldalán, az I. kerületben, tehát még mindig Budapest belvárosában k örülbelül ugyanennyi, vagy a Várban egy kicsit még több. A külső kerületekben már egy ilyen típusú lakáshoz hozzá lehet jutni 89 millió forintért, egészen kint pedig olyan lakásokat, amelyek panellakások, lehet, hogy 56 millió forintért is lehet venni, d e Magyarországnak egyetlen olyan települése sincs, ahol egy ilyen jellegű társasházi öröklakást 2 millió forint alatt meg lehetne venni. Ez azt mutatja, hogy minden társasház tulajdonosa milliomos, mégpedig többszörös milliomos, mert hiszen az egynél valam ivel több az már több. Igen ám, csakhogy ez a vagyonka, ezek a milliók nem mobilizálhatók. Nem mobilizálhatók, mert sokuknak ez az egyetlen vagyona, tehát ha eladják, venni kell helyette valami mást, amit ugyanennyiért vagy még többért kapnak. Nem tudják e ladni azért sem, mert bérlakások nincsenek, tehát nem tudják a társasházi öröklakásokat felváltani bérlakásra, és a pénzzel valami mást csinálni, vállalkozásba fektetni vagy egyébbe, természetesen hajléktalanok sem akarnak lenni. Tehát itt végső soron hiáb a mondjuk, hogy többszörös milliomosok, mégis igen szegény emberekről van szó, és nagyon sokan vannak, mert hisz elhangzott az, hogy körülbelül négymillió
