Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
151 megbénította a tulajdonosok saját tulajdonukkal való ésszerű gazdálkodását, vagy megbénított egy felújítást, egy átalakítást. Ezért ez egy olyan új szabály, ami ugyan most kötelemként jelenik meg a házaknál, de kifejezetten az ő érdeküket szolgálja, hogy elébe menjünk kétes jogi helyzeteknek, jogvitáknak, és segítsük azzal a társasházban lakókat, hogy egy kötelező saját szabályrendszer alapján, amit ők maguk fogadnak el a törvény keretei között, elébe menjenek ezeknek a kétes jo gi szituációknak. A hatlakásosnál kisebb társasházak a jövőben dönthetnek arról, hogy a szervezeti és működési kérdésekre az új társasházi törvény rendelkezéseit vagy a polgári törvénykönyv meghatározott, közös tulajdonra vonatkozó szabályait alkalmazzák. Úgy ítéljük meg, hogy a hatlakásosnál kisebb társasházakban akár a családi, baráti, jó szomszédi, egyéb kapcsolatok lehetővé teszik azt, hogy ennek a bonyolultabb jogi procedúrának a kiküszöbölésével is normális viszonyok alakuljanak ki. Ezt tartottuk egy olyan határnak, ami egy jó választóvonal és rendezőelv lehet a törvénytervezetben. Mindez a közös ügyekben a döntések meghozatalát, végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését is egyszerűbbé, gyorsabbá, rugalmasabbá teszi, hiszen az alapító okirathoz szüks éges egyhangú szavazataránnyal szemben a szervezeti és működési szabályzathoz az összes tulajdoni hányad szerint több mint 50 százalékos szavazati arány elegendő. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat meghatározza azokat a kereteket, amelyek kellő jogbi ztonságot nyújtanak a társasházi közösségek számára a részletes szabályzatok megalkotásához. Az új szabályoknak azt kell eredményezniük, hogy a közös tulajdon fenntartása a nem fizetők miatt ne szenvedjen késedelmet. Emellett a megfizetést teljesítő tulajd onostársaknak ne kelljen az adós tulajdonostársak helyett többet fizetniük. A törvényjavaslat előírja a közösköltséghátralékok megfizetése érdekében a közös képviselő alapvető feladatait. Emellett lehetővé kívánjuk tenni, hogy a közös képviselő nemcsak az egybefüggően hat hónap alatt összegyűlt, hanem összegszerűen a már hat havi közös költségnek megfelelő hátralék esetén is élhessen a jelzálogjog bejegyzésének lehetőségével. Ez is pluszkötelmet jelent tehát a társasházban élő emberek számára, de kifejezet ten az ő érdekükben történik, hogy egyegy olyan tulajdonostárs, aki nem jóhiszemű vagy úgy jár el, hogy azzal megpróbál mások jóhiszeműségére apellálva saját magának előnyöket szerezni, ezt ne tehesse meg. Aki társasházban él - én is ilyen vagyok , jól t udja, hogy mennyi probléma adódik az ilyen szituációkból. Ehhez próbál most a jogalkotó új, meggyőződésünk szerint jobb alapokat teremteni. A házirend tartalma tekintetében a tervezet megállapítja a külön tulajdonon belül a lakhatás nyugalma érdekében megh atározható előírásokat, utal a közös tulajdonban lévő területek és a helyiségek használatának részletes szabályozási lehetőségére. Itt megint csak azt tudom mondani, hogy a megkötések a társasházban élő emberek érdekeit szolgálják, hiszen akik társasházban élnek, valamennyien tudhatják, hogy bizony gondot jelent, hogy a saját tulajdonrészét ki hogyan, miként használja. Nem mindenki veszi tudomásul, hogy közösségben úgy kell az életvitelt folytatni, hogy a mások nyugalmát, békességét ne zavarják. Nos, termés zetesen a rossz szomszédi kapcsolatot - ezt tudjuk már a történelemből régóta - semmilyen törvény nem tudja megoldani, de a jogalkotó egy jobb keretet és lehetőséget kínál az ilyen természetű konfliktusok megelőzésére. A javaslat további új rendelkezéseket tartalmaz a lakóépületben lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatával, hasznosításával kapcsolatban. A szabályzat létrehozásával azonos mértékű új szavazatarány nagyobb jogbiztonságot jelent a tulajdonos, illetve a bérlő és a használó számár a is. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a nem lakáscélú helyiségekben a konkrét tevékenység végzése folyamatosan és leginkább a szomszédos tulajdonostársakat érinti, a törvény a közgyűlés előzőekben említett igenlő határozatához előírja a közve tlenül érintett tulajdonosok kétharmados többségének egyetértését is. A javaslat az építésügyi jogszabályokkal összhangban egyértelműen meghatározza, hogy a külön tulajdonon belüli építési munkákhoz mely esetben szükséges minden tulajdonostárs hozzájárulás a, és mely esetben nem kell a hozzájárulást megkérni. Ez egy világosabb, tisztább jogi helyzetet teremt, hogy ki mit tehet meg felújításnál, átépítésnél.
