Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
1343 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is egy részével szeretnék foglalkozni a jövő évi adótervezetne k, ez pedig nem más, mint az áfa témaköre, és az áfa témaköréből is egy olyan terület, amely, úgy gondolom, nagyon sokakat fog érinteni, és számomra meglepő és megdöbbentő, hogy a magát szociálisan érzékenynek nevező kormány - (Dr. Veres János képviselőtár saival beszélget.) amennyiben államtitkár úr is figyel - ilyen intézkedések és adótörvénymódosítás tervezetét terjeszti be. (21.50) Ugyanis nem másról van szó, tisztelt képviselőtársaim, mint az építési telkek adóterheinek növeléséről. Ebben az esztendőbe n még az építési telkek tárgyi adómentes kategóriába tartoznak, de a kormány által beterjesztett adótörvényjavaslat alapján jövőre a 25 százalékos áfakulcskategóriába kerülnek átsorolásra az építési telkek. A beterjesztett törvényjavaslat indoklása érvké nt azt hozza fel, hogy az építési telek az adóköteles felépítménnyel megegyező adóterhet viselne majd az elkövetkezendő esztendőben. Ez a fajta érvelés azonban eléggé elgondolkodtató, és nem tudom, akik ezt leírták, tisztában voltake az egyébként hivatkoz ott európai uniós szabályozással, miszerint az Unióban kötelező áfát érvényesíteni az építési telkekre. Ugyanis az Európai Unióban egyrészt nem minden tagországban kötelező az építési telkeket áfával terhelni, és egyébként is és jellemzően az Európai Uniób an még a felépítmények is - tehát nemcsak az építési telkek - a 12 százalékos, tehát az alacsonyabb, a kedvezményes áfakulcsba tartoznak. Ezért, ha a kormány mindenképpen áfázni szeretné az építési telkeket, abban az esetben is maximum a 12 százalékos kedv ezményes kulcsba, illetve most már ezt is fölemelik 15 százalékra, tehát maximum a 15 százalékos kedvezményes kulcsos kategóriába kellene sorolni. Nézzük, hogy mivel jár ennek az építési telekre kivetett áfának a bevezetése! Kormánypárti képviselőtársaim o ly sokszor mondták, hogy bizony gond van a gazdasággal. Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő évben, amennyiben a dolgok így haladnak, még több probléma lesz, hiszen tavaly és tavalyelőtt az építőipar a nemzetgazdaság húzóágazata volt. A tavalyi évben példá ul 1617 százalékkal bővült az építőipar, ami jelentősen hozzájárult a mintegy 5 százalékos GDPbővüléshez. Ebben az esztendőben viszont, az év első hét hónapjában az építőipari termelés volumene már így is 3,2 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel kor ábbi időszakhoz képest, és várható, hogy ez a fajta igencsak tetemes adónövelés egyáltalán nem fog ösztönzően hatni az építőipar teljesítményére. Kiket érint legsúlyosabban az építési telkekre kivetni tervezett áfa? Természetesen a szociálisan érzékeny kor mány intézkedéseivel ismét azokat sújtja, akik egyébként a legrászorultabbak lennének, hiszen gondoljunk csak bele, hogy egy olyan család, amelyik ma még új lakás építésében gondolkodhatott, hogyan fogja tudni megtenni ezt az elkövetkezendő esztendőben. Je llemzően azt lehet mondani, hogy azok a házak, lakások, amelyeket valamilyen vállalkozás épített, ha a piaci átlagárat nézzük, valahol 160180 ezer forint/négyzetméter körülire tehetők, tehát körülbelül ez az a nagyságrend, amelyet a családok megfizethetőn ek tartottak. Abban az esetben, ha továbbra is egy ilyen családi ház vagy lakás építésében gondolkodnának, az áfatörvény módosítása után ez az ár már valahol 190210 ezer forint/négyzetméter körül alakul. Mi lehet a következő lépése ennek? Azok a vállalkoz ók, akik az elmúlt esztendőkben ezeket az alacsony bekerülési költségű lakásokat építették, vélhetően nem akkora árréssel és haszonnal dolgoztak, amelyek elbírnák a telekhányadra kivetett 25 százalékos áfaterhet, így aztán ezeket a terheket szinte teljesen biztos, hogy át fogják hárítani a vevőkre, az építtetőkre. Abban az esetben, hogyha valaki egy nagyobb bekerülési költségű lakásban gondolkodik, mint ahogy néhányan megtehették az elmúlt esztendőkben is, lényegesen nagyobb haszonkulccsal dolgoztak és dolg ozhattak az építők, így vélhetően ezeknek a lakásoknak az árai vagy nem fognak emelkedni, vagy közel sem olyan mértékben, mint az egyébként kisebb négyzetméterárral épülő lakások. Tehát azok a vállalkozók, akik nagyobb bekerülési költséggel dolgoztak, lény egesen nagyobb hasznot
