Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR (MDF):
1334 nyugdíjjárulék adókedvezmény ének végleges eltörlésével. Ez ugyancsak 130140 milliárd forint. Tehát akkor most megállapíthatjuk, hogy itt kinullázódott a magánszemélyek adóterhelésnövekedése vagy csökkenése, tehát nulla. És mi következik ez után? Az következik, hogy az áfával önök 306 milliárdos elvonást kezdeményeztek azzal az adófajtával, amelyet mindenki a felébredése pillanatától kezdve, ha netán fölkapcsolja a villanyt, fog fizetni, és egész estig bármilyen cselekedete, lépése azt fogja eredményezni, hogy adót kell fizetni, mer t miután önök most megszüntették a nullás áfakulcsot, nem lesz olyan termék és szolgáltatás ma Magyarországon, amelyet ne terhelne áfa. Sőt, ezen belül önök továbblépnek: az Európai Unió által ajánlott adókulcsmértékeket sem tartják be, hanem a dán és a sv éd jóléti államok modelljét veszik alapul, a legmagasabb áfakulcsokat megtartják - ez a 25 százalékos, ennél magasabb nincs Európában, ott is csak kettő országban , és még azokat a termékeket is a magas körbe sorolják be, amire egyébként semmi kötelezetts ége nincs Magyarországnak. (21.10) Akkor mi is ennek a lényege? Egy nagyon nagy mértékű adóelvonás, és ami egyenes következménye lesz, életszínvonalcsökkenés fog bekövetkezni a 2004. évben. A másik olyan terület, amelyről önök azt állítják, hogy csökken a z a szám, tehát biztos, hogy kedvező a vállalkozásoknak, az a nyereségadó, amire, való igaz, a beterjesztés 18 százalékról 16 százalékra történő csökkenést tartalmaz. Csak hogy érezzék, ez körülbelül mintegy 40 milliárd forintos kedvezményt jelentene a vál lalkozóknak, akik ezt igénybe tudják venni. Itt már rögtön egy feltételt kellett mondanom, hogy jelentene. Miért? Azért, mert csak azok a vállalkozások tudják igénybe venni, akik egyáltalán nyereségesek. Ez egy elég komoly kritérium a mai világban, amikor - egyben egyetértve - a nemzetközi világgazdasági helyzet romló tendenciát mutat, ez begyűrűzik Magyarországra, és romló a hazai vállalkozók helyzete is, tehát egyre nehezebben tudnak nyereségesek lenni. Tételezzük fel, hogy a nyereséges vállalkozások kedv ezménybe kapnának 40 milliárd forintot, önök azonban azonnal bevezetnek három új adófajtát, nevezetesen az energiaadót, a környezetterhelési díjat és az innovációs adót. Ezzel együtt még a gépjárműadó igen drasztikus mértékű növekedésével is sújtják a váll alkozásokat, méghozzá úgy, ahogy az előbb említettem, hogy a kedvezményt csak azok kaphatják, akik egyáltalán nyereségesek, azonban az előbb felsorolt adófajtákat mindenkinek be kell fizetni, hiszen bevételarányosan fog kivetésre kerülni. Ez az összeg, ami t az előbb említettem, a négy adófajtából - energia, környezetterhelés, innováció és gépjárműadó - mintegy 75 milliárd forintos terhelést okoz a vállalkozásoknak, tehát a vállalkozások egyelőre mínusz 35 milliárddal mennek neki a 2004es évnek. Szeretném f elvillantani azt az adófilozófiát, amelyet én nem tudok elfogadni, és csak megmutatnék néhány lehetőséget, hogy mit hibáztak el, és ha betartanák ezeket az ötleteinket, akkor nem kellett volna ilyen drámai adónövekedést, adóterhelést okozni a teljes lakoss ágnak. Az egyik, hogy úgy néz ki, a Magyar Szocialista Párt eldöntötte, hogy a munkajövedelmeket iszonyú mértékben terheli, a tőkejövedelmeket pedig szabadon hagyja futni. Ezt bebizonyította, amikor a tőzsdei műveletek 20 százalékos nyereségadóját eltörölt e, és ez most nulla. Mi is következik innentől kezdve? Egy játék, amely több száz milliárd forintos adókiesést jelent az országnak. A játék a következő - nagyban űzik, nagy játékosok a banki szektorban, olyanok, akik nyereségesek, és jól tudják, hogy tőkej övedelmekkel kell játszani. Mi lehet ennek az oka? Talán csak nem az, hogy ma egy bankár Magyarország miniszterelnöke, és a csapattagok megmondták neki, hogy a tőkejövedelmeket nem szabad megadóztatni, uraim, a munkajövedelmekkel pedig azt csináltok, amit akartok. Erről van szó. Tételezzük fel, hogy egy cégnek van százmilliós haszna. Ez a cég fogja magát, és - nem a tőzsdén - szabad forgalmazású részvényt fog vásárolni száz forintért egy brókertől. Ez a cég ezután ezt a részvényt eladja tíz forintért egy ma gánszemélynek, és a tízforintos megvett részvényt az a