Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - IVANICS FERENC (Fidesz):
1309 Kérdezem a kormánypár ti képviselőktől - itt vannak most már négyen , mi indokolja azt, hogy Magyarországon a 12 százalékos áfát 15 százalékra kell emelni. Kérem szépen, hogy indokolják ezt meg a jelenlévőknek. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Mielőtt egymást kezdenék a képviselők interpellálni, megadom a szót Szalay Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Hargitai Képviselő Úr! Én csak szeretném a dolgokat megérteni, ezért azt kérem, világí tsa már meg nekem az előbbi felszólalásának a mélyebb rétegű értelmét. Ezt a tiltakozó hirdetést napok óta nyilván mindannyian olvassuk, minden újságban megjelent. Tulajdonképpen nem a tartalma érdekes ebben a pillanatban, mert a 4,3mal szemben álló 15 sz ázalék valóban drasztikus különbség. Csak azt nem értem, hogy ettől egyes sajtóorgánumok miért kerülnek jobb helyzetbe, mint más sajtóorgánumok, ugyanis ez az áfaemelés egységes, minden lapra vonatkozik. Ahogy a hirdetés is kezdődik: emeli a kormány a lapo k áfáját. Nem hiszem, hogy a Magyar Nemzet olvasói eddigi szokásuktól eltérően Népszabadságot vagy Népszavát fognak venni azért, mert kedvezőbb áfaemelés vonatkozik a, mondjuk, kormánybarátabb sajtótermékekre, mint az ellenzékbarátabbakra. Az áfaemelés jav aslata, bármilyen szörnyű is, de egységes, úgyhogy ilyen módon egységesen hozza helyzetbe vagy sújtja a lapokat. Nem, itt a százalék nem érdekes. Adott az újságok ára, a Magyar Hírlap ennyibe kerül, a Magyar Nemzet annyiba, mindegyik áfája 15 százalékra ke rül megemelésre - úgyhogy nincs versenyhelyzetbeli különbség! A tény önmaga drasztikus, de azt a magyarázatot, amit Hargitai képviselőtársunk értelmezett mögé, én egyszerűen nem látom, ám kíváncsian hallgatom, hátha meg tudja világítani. ELNÖK (Mandur Lász ló) : Köszönöm szépen. Ivanics Ferenc, a Fidesz képviselője következik, kétperces felszólalásra. Parancsoljon, öné a szó. IVANICS FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen. Kedves András, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az én hozzászólásomra vá laszoltak, ezért továbbra is az áfa kérdésében vitatkoznék Kékesi képviselőtársammal. Arról beszéltünk, hogy melyik országban a legmagasabb. Ha megnézzük a táblázat címét, láthatjuk, az szerepel benne, hogy 2000es adat. Tehát azt mondhatjuk, hogy az a jel entős áfaemelés, amely az elkövetkezendő évben Magyarországot érinti, valószínűleg azt az egytized százalékot, amivel a 15,8 és a 15,9 százalék között vagyunk, már túllépi, és ebből a szempontból begyűjtöttük az aranyérmet. Sokkal szomorúbb viszont az a tá blázat, amely az európai integrációs bizottság előtt szerepelt, amikor a magyarEU bővítési üzleti tanácsot a „Célegyenesben Magyarország sikeres integrációja” című jelentésének megvitatásával láttuk vendégül. Ez az üzleti tanács az elemzéseiben kimutatta, hol tart Magyarország. Nagyon megszívlelendő javaslatokat ajánlanak nekünk. Azt hiszem, érdemes ezt az anyagot elolvasni; gondolom, a bizottság irodáján ez elérhető. Nos, ebben az anyagban szerepel egy táblázat, amiben benne vannak a legmagasabb áfakulcso k. Eszerint Svédországgal és talán Írországgal vagy Izlanddal vagyunk egy sorban, esetleg Norvégiával - nem emlékszem pontosan a két országra, de két országgal vagyunk együtt , és az effektív áfaterhelésben - hogy pontos és szabatos magyarázatát adjam - a fogyasztással súlyozott tényleges átlag áfaterhelés a legmagasabb Európában, ami majdnem 17 százalék körül mozog. Tehát az az áfaemelés, amit a 0 százalékról az 5 százalékra, a 12 százalékról a 15 százalékra és a 25 százalékos meghagyásával teszünk, azt h ozza, hogy ebben az áfaversenyben szintén aranyérmesek lehetünk, megint mi sújtjuk a legtöbbel a magyar állampolgárokat. Mert természetesen ez az ő zsebükben fog landolni, akár Magyar Hírlapot vesznek, akár Magyar Nemzetet.