Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
1280 érzékeny területeken ezzel szemben az általánosan is megszokott tevékenységek folytatása is kiváltást igényel, ezzel szemben ez a javaslat engedi, hi szen az ötszörös szorzó jó bevételt jelent. No, ennyit a szakmaiságról és a fenntartható elvekről! Sajnálattal kell megállapítani, hogy az előterjesztők félrevezetik a jóhiszemű képviselőket, de nem így az éles szeműeket, főleg a polgá rmestereket. Amikor azt mondják, hogy ezeket a díjakat a szolgáltatók fizetik meg, akkor arról mélyen hallgatnak, hogy azt könnyedén és szívfájdalom nélkül tovább fogják terhelni a lakosságra. Így fordulhat elő, hogy a csatornadíj több mint 10 százalékkal fog nőni a környezetvédelmi bizottságban történt bejelentés alapján. Szomorú és elgondolkodtató, hogy a környezetterhelés egyes és nem is a leglényegesebb elemeit kívánják megadóztatni, ahelyett, hogy a teljes, a törvényben említett három elemet leszabályo znák és az elvnek megfelelően kezelnék. Nem lehet hivatkozási alap, hogy nincs hiteles kimutatás a szennyezőkről. A “szennyező, fizess” elvet mind a három elemre teljeskörűen ki kell terjeszteni, és egyúttal bemutatni, hogy miért lesz ez mindannyiunk számá ra olcsóbb. A hatástanulmány majd bemutatja, hogy miként ösztönöz ez a díj a környezetbarát termelésre, vagy ellenkező esetben miként lesz drágább az a szolgáltatás és kevésbé versenyképes, amely a környezetet indokolatlanul és nagymértékben szennyezi. Nem riogatni, hanem elfogadtatni kell azt, ami jó, amitől egészségesebb környezetben nőhetnek fel gyermekeink, és mindezt olcsóbban tudjuk megoldani, úgy, hogy az fizet, az állít helyre, aki a szennyezést, a terhelést okozta. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány megjegyzés a törvényjavaslat egyes területeiről, amelyek jól mutatják e javaslat kidolgozatlanságát, a címben megfogalmazott elvhez való viszonyulást. Már a címben is ellentmondás van. Az helyes cél, hogy a környezetet és a természetet akarjuk megvédeni a terheléstől, de ehhez nem passzol az a kitétel, hogy a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásait teremtsük meg. Ez ugyanis úgy is értelmezhető, hogy nem probléma a terhelés, annak bizonyos mértéke, hiszen jó bevétel a környezetvédelmi kiadáso kra. Aztán a törvény hatálya sem jó, hiszen csak egyes környezethasználókra vonatkozik, ami csak a későbbiekben derül ki. (17.10) Itt tudjuk meg, hogy nem az a lényeg, hogy mennyire terhelik a vizet, a levegőt, a talajt, hanem hogy kik azok, milyen kör az. Ez pedig ismét messze van a fenntarthatóságtól. Aztán az sem lehet érv, hogy bizonyos szennyezésekről nincs adatunk, nem ismerjük a helyzetet, nehezen nyomon követhető. A kiindulási anyag minden esetben ismert, azt is tudjuk, hogy felhasználásával - annak módjától függően - milyen szennyezés várható, tehát minden terhelés kimutatható, mérhető, díjazható negatív értelemben, csak akarni kell. Egyúttal ezzel is ösztönözni lehet a környezetbarát energiaforrás használatára, a felhasználás hatékonyságának növelé sére és módjára, amely kevésbé környezetszennyező. A diszkrimináció sehol sem szerencsés, főleg nem az a környezetterhelésnél, mert elvtelen megoldásokhoz vezet. Tehát egyértelművé kell tenni, hogy ez nem a környezetterhelési díjról szóló törvény, hanem az e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagokra és kibocsátókra vonatkozik. Mindjárt az elején kiderül, hogy például - szemben a víz keretirányelvvel - a felszíni vizek idetartoznak, míg a felszín alattiak nem. Később viszont a befolyt összeg felhas ználására már beszél felszín alatti vizekről. Én azt gondolom, teljesen helytelen megfeledkezni a felszín alatti vizekről. Tisztelt Ház! A három elemről, a vízről, a levegőről és a talajról szólva megállapíthatjuk, hogy a légszennyezők egy szűk körét érint i a szabályozás, homályos megfontolásból. Ha mégis megszületik ez a törvény, komoly presztízsveszteség lesz ez az ágazatnak, néhány nagy szennyező kikerül a díjazottak köréből. A mellékletben található táblázatból az is kiderül, hogy néhány komoly szennyez ő anyag, mint például a szerves anyagok, szerves oldószerek nincsenek is a listán, ebből adódóan egységdíj sincs. Más szennyezők pedig kisebb szorzóval szerepelnek, nem a súlyuknak megfelelően.
