Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz):
1232 irányelv megvalósulásától az egyes európai uniós országokban hogyan és milyen módon alkalmazzák, milyen értékekkel alkalmazzák ezt az energiaadót. Tehát nemhogy versenyképességet javít, hanem ront megítélésem szerint. Gondolkodtunk azon, hogy miért a villamos energia és miért a gáz esetében vezeti ezt be a javaslat. Miért nem vezeti be, mondjuk, a szén esetében, sőt a szén esetében az európai uniós irányelv is lehetőséget ad a mentességre, a távhőszolgáltatás esetében úgyszintén. Azt gondolom, hogy ha a költségvetési megfontolások oldaláról közelítjük, akkor egyértelmű a v álasz: mert ezek olyan vezetékes rendszerek, amelyek jól ellenőrizhetők, ezek nagy rendszerek, nagy cégek állnak mögöttük, és talán tőlük beszedhető ez az úgynevezett energiaadó. (13.40) De ha egyébként környezetvédelmi megfontolásból közelítenénk, nem biz tos, hogy a villamos vagy a gázenergia jönne ki, pedig folyamatosan a kedvező környezetvédelmi hatásokra utalnak az előterjesztő képviselői. Szó volt a feljogosított nagyfogyasztókról. Ha valaki megnézi a javaslatot, a feljogosított nagyfogyasztóknak minde n esetben, bármilyen variációt választanak, fizetniük kell. Tehát ha nem lép ki a szabadpiacra, marad a közüzemi piacon, akkor is meg kell fizetnie, ugyanis a közüzemi szolgáltató ennyivel megemeli az árat. Természetesen ő fizeti meg, de kiterheli a végső fogyasztóra. Ha a feljogosított fogyasztó, mondjuk, a szabadpiacon vásárol, akkor neki kell megfizetnie ezt az árat, ha importál külföldről, akkor is neki kell megfizetnie ezt az árat. Emlékezzünk csak vissza, amikor a feljogosított nagyfogyasztók esetében ezt a szabadpiaci elvet próbáltuk alkalmazni akár a villamos energia területén, akár a gáztörvényben, akkor az volt a cél, hogy majd ezáltal esetleg a feljogosított nagyfogyasztók - és itt a villamos energia esetében rendkívül gyakran emlegettük a Magyar Államvasutakat, amely az egyik, meghatározott fogyasztás fölötti legnagyobb villamosenergiafogyasztó, ehhez képest gyakorlatilag kizárjuk annak lehetőségét, hogy akár ilyen megfontolásból is - olcsóbban szerezhessenek be akár villamos energiát vagy egy má sik fogyasztó, mondjuk, földgázt. Tehát a feljogosított nagyfogyasztó akármit talál ki, ezt ki kell fizetnie, bármilyen formában. Ebből is látszik, hogy ha mondjuk, külföldről hozza be, az nyilván nem terheli a mi környezetünket, vagy ha a villamos energiá t szénből, atomenergiából vagy bármilyen más energiából állítják elő, ez egyáltalán nem számít; erre már többen utaltak. Az a cél, hogy a megállapított vagy az Európai Unióban jelzett minimumhoz képest mintegy 40 százalékkal magasabb az itt lévő javaslat; az a lényeg, hogy annak a 22 milliárd forintos bevételnek ki kell jönni, amiből tizenegynéhány milliárd forintot ebből az energiaadóból próbálnak beszedni a különféle adóalanyoktól. Erre már utaltam, de azért hadd említsem meg ismételten, hogy a bizottság i tárgyalásokon csak a Pénzügyminisztérium képviselője vett részt, és egy ilyen súlyú javaslatnál megítélésem szerint nem is megfelelő szinten. Például a gazdasági bizottság ülésén egy főosztályvezetőhelyettes volt ott, aki bizonyos kérdésekre nem is tudo tt válaszolni. De a Környezetvédelmi Minisztérium, vagy urambocsá!, a Gazdasági Minisztérium egyáltalán nem volt jelen. Tényleg, talán viccnek is tekinthető, de ha valaki megnézi a javaslatot, az adózási eljárás ennek az adónak a keretében a Vám- és Pénzüg yőrség Országos Parancsnokságán keresztül történik. Ez talán egy esetben érthető, amikor a feljogosított fogyasztók importálnak, de egyébként nem tudjuk, hogy konkrétan miért a vám- és pénzügyőrség. Nincs indoklás sem, hogy miért a vám- és pénzügyőrség kez eli majd ezt az adót. Összességében tehát, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, mi egyáltalán nem támogatjuk ezt a hevenyészett módon beterjesztett törvényjavaslatot. Túl jó tanulónak akar tűnni a kormány, és közben természetesen a bevételt nézi elsősorban, am ikor négy hónappal előrehozza ezt az EUs irányelvet, és 40 százalékkal magasabb adót kíván kivetni, amely a legvégső esetben, tudjuk mindig,
