Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz):
1231 környezetvédelemtől azért, hogy a hiányt tudja pótolni, addig erről az oldalról nem hiszem, hogy lesz olyan ember, aki ezt a két javaslatot támogatni fog ja. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Lázár Mózes úr, a Fidesz képviselője; őt Márton Attila, a Fidesz képviselője követi. LÁZÁR MÓZES (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Aki k végig tudták követni ezt a vitát az energiaadóról, akár a televízión keresztül, akár itt helyben, vannak, akik most érkeztek itt a karzaton, fiatalok, de nekik is elmondom: tulajdonképpen itt most arról beszélünk, hogy lesz egy új adó és lesznek újabb te rhek, és senkinek ne legyenek illúziói, ez megint az energia területén, ahol a korábbi ígéretekkel ellentétben, mint ahogy ezt Balla György elmondta, már jelentős emelések voltak amúgy is. Ez a “lassan mondom, hogy mindenki megértse”, aztán megértettük, de aztán megértük pont az ellenkezőjét. Nem szeretném Szalay Gábor hozzászólását annyira felmagasztalni, mint azt Ékes József tette, a világért sem szeretnék ebbe a hibába esni, de azt azért el kell mondanom, hogy abból a szempontból korrekt volt, hogy ő egy értelműen kimondta kormánypárti képviselőként, hogy elsősorban költségvetési szempontok indokolják az előttünk lévő javaslatot. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a tömegközlekedés és bizonyos lakossági célok, illetve régiók esetében van lehetőség derogáció t, illetve mentességet kérni az irányelv alól. Nem tudok arról, hiszen a gazdasági bizottság ülésén és az itt elhangzottak során sem nyilatkozott meg senki abban az ügyben, hogy, mondjuk, a tömegközlekedés esetében mentességet kértünk volna. Ezt azért tart om fontosnak, mert a villamos energiával történő szállítás akár a tömegközlekedésben, akár egyéb szállításban, tehát a teherszállításban jelentős tétel Magyarországon, és tudjuk, hogy a legkörnyezetkímélőbb szállítási, illetve utazási módszer, és nem kértü nk mentességet, holott van rá lehetőség. Azt gondolom, innen is felhívhatjuk a kormány a figyelmét arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Ugyanis, aki tisztában van azzal, hogy, mondjuk, a villamos energia termelésekor, akár egy új termelőegység létesítése kor milyen komoly környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni, illetőleg 2004. december 31éig a jelentős szennyezőket, mondjuk, a szenes erőművek esetében meg kell szüntetni valamilyen módszerrel, akkor végképp nem lehet érteni, hogy miért próbál a vill amos energia adója környezetvédelmi szempontokat ebben az esetben is szolgálni. A szöveges indokolásban egyébként egészen más szerepel, tehát ott nem az van, amit Szalay Gábor, aki volt kormánytag, mondott, hogy elsősorban költségvetési szempontokat indoko l ez az előttünk lévő javaslat. A szöveges indokolásban gazdaságossági, környezetvédelmi és környezetterhelési kedvező hatások vannak. Aztán a szóbeli kiegészítésben az előterjesztők ezt megerősítették és megismételték. Az az irányelv, amiről beszélünk, mé g nem került elfogadásra az Európai Unióban, amire hivatkozva alkotjuk majd meg vagy terjesztette be ezt a törvényjavaslatot az előterjesztő, a kormány. 2004. május 1jétől leszünk az Európai Unió tagjai, de ez a javaslat már 2004. január 1jétől kívánja b evezetni ezt az új adófajtát. Aztán ezt megfejeli a javaslat azzal - és itt a számokon nagyon érdemes elgondolkodni , hogy amíg az Európai Unió irányelvében 130 forint/megawattóra javaslat szerepel minimumként, és 39 forint/ gigajoule a gáz esetében, ezt 260 forintos euróval számolva egyébként, addig a javaslatban 186 forint szerepel megawattóránként, illetve 56 forint gigajouleonként. Ez több mint 40 százalékkal magasabb. Ráadásul az indokolásban az is benne volt, hogy gazdaságossági szempontok. A hazai adóalanyokat, akik a törvényjavaslat alapján kötelesek majd megfizetni ezt az energiaadót, mondjuk, egy olyan uniós országgal szemben rosszabb helyzetbe hozzuk, ahol a minimumot fogják alkalmazni. Nem is nagyon tudjuk, szerintem jó lett volna már azért is a várakozás, mondjuk, 2004. május 1jéig, a tényleges csatlakozásunkig, mert lehetett volna hatástanulmányt készíteni, és lehetett volna ebbe azt is belefogalmazni, hogy január 1jétől, az
