Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
1200 Semmilyen garancia sincs arra sem, hogy a befolyt összeg környezetvédelmi célokat fog szolgálni. Várhatóan a befolyt összeg a költségvetés hiányait. .. - a költségvetés egyéb forrásaihoz kerül, és nem környezetvédelmi célokat fog szolgálni. Magában a törvénytervezetben is vannak pontatlan megfogalmazások, például a megújuló energiaforrás meghatározásánál a bioenergiát mint ilyen kifejezést pontatlannak találta a bizottság a tárgyaláson. Felkérésre került az előterjesztő, hogy ezt pontosítsa. Értjük, hogy miről van szó, de nem pontos a megfogalmazás, vélhetően a biomasszából előállítható megújuló energiaforrásokról van szó. Már csak halkan teszem hozzá, hogy a szakma szerint a geotermikus energiát nem biztos, hogy érdemes a megújuló energiaforrásokhoz sorolni. Sem a föld mélyének vízkincse, sem hője nem végtelen, tehát nem biztos, hogy mint megújuló energiaforrást, így kell megfogalmazni. Az, hogy az adóm entes források között szerepel, teljesen rendben van. És még egy utolsó gondolat a törvénytervezet hibájáról: a törvény foglalkozik az adómentesség kérdésével is, azonban ezt adóvisszatérítéssel teszi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő lete ltét.) , ami újabb költségeket és munkát ad mind a fizetőre, mind az államapparátusra, amit nem tartunk helyesnek. Az ellenzék nem támogatta a törvénytervezet elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Most megadom a szót Tóth Sándornak, a költségvetési bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. TÓTH SÁNDOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság megtárgyalta a T/5480. számon beterjesztett, az energiaadóról szóló törvény tervezetét, és azt 15 igen, 5 nem szavazattal és 2 tartózkodással tartotta általános vitára alkalmasnak. Tisztelt Képviselőt ársaim! Az Európai Unióban várhatóan 2004. január 1jétől vezetik be az energiaadózásról szóló új irányelveket, aminek célja a belső piac egységesítése, a nemzeti adózási szabályozók között létező különbségek csökkentésével. (11.20) Ez Magyarországot is ér inti, mert be kell vezetni az irányelv szerinti adót, de a javaslat tartalmazza azt a derogációs igényt is, melyet a kormány az Unió felé közvetít. Ugyanis élni szeretnénk azokkal a mentességi lehetőségekkel - így a távfűtésre felhasznált energia és a szén tekintetében , amit ezek az irányelvek számunkra lehetőségként biztosítanak. A költségvetési bizottság úgy ítélte meg, hogy a javaslat figyelembe veszi azokat a lehetőségeket, társadalmi és gazdasági hatásokat, amelyek egy ilyen törvény alkalmazásánál, b evezetésénél szükségesek. A lakosság mentesítésre kerül az energiaadókötelezettség alól, ezenkívül utólagos adóvisszatérítés is igénybe vehető a hő- és villamos energia előállításához és a kohászatban felhasznált energiára, valamint a földgáz vegyipari c élú felhasználása esetén. Mindezek együttes hatásaként azt lehet mondani, hogy a lakosságot mint végfelhasználót közvetlenül nem nagyon érinti, így a pénzügyi hatás sem számszerűsíthető, viszont a nagy energiafelhasználó iparágakat kétségtelenül hátrányosa n befolyásolja, hiszen ilyen adó még nem volt. Gazdasági hatásait tekintve az energiaadó felefele arányban a termelő és kommunális szektorra gyakorol közvetlen hatást. A költségvetés a bevételi oldalát tekintve 56 milliárd forintot tervezhet energiaadó c ímén. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az új adónemnek közvetett hatása lehet - hangsúlyozom, lehet, de nem feltétlenül szükséges, hogy legyen - a lakosságra. A hatásvizsgálatok szerint a számításokból az következik, hogy az energiaadó és a levegőterhelési díj együttesen emelheti a villamosenergiaipar kibocsátási árszintjét megközelítően 1 százalékkal.
