Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - LÁZÁR MÓZES, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1201 Amit a költségvetési bizottság kiemelkedően fontosnak tart, az az új adónem üzenete: az energiatakarékosságra való késztetés. Egy olyan országnak, amely energia szegény, és nem igazán jellemző az, hogy energiatakarékossági szokások vagy termelések kialakultak - melyek gyakorlatilag komoly versenyhátrányt is jelentenek az ipar számára , úgy gondoljuk, hogy pontosan ennek az adónak a bevezetése biztosíthatja a term elést abba az irányba, hogy az energiapazarló iparágak, a kommunális intézmények takarékosságra ösztönözve legyenek. Közvetve így a lakosság is érdekelt abban, hogy energiafelhasználását csökkentse, hiszen jóval nagyobb lehetőségeket látunk energiamegtakar ításban az élet minden területén, mint amilyen áremelkedést ez előidézhet. Ezért úgy gondoljuk, hogy ez az adónem jó módszer lehet arra, hogyan lehet a környezetvédelmet és az energiafelhasználást jó irányba befolyásolni adóeszközökkel. Ellenzéki képviselő társaim két tartózkodó szavazata is ezt az irányt jelezte. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a bevezetőmben említettem, a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak ítélte a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék i oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A megfogalmazódott kisebbségi véleményeket Arnóth Sándor képviselő úr fogja ismertetni - nem tudom, hogy a teremben tartózkodike. (Arnóth Sándor nincs a teremben.) Most viszont ő nincs a te remben. Köszönöm szépen. A gazdasági bizottság írásban nyújtotta be az ajánlását, de az ülésen kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Ennek ismertetésére megadom a szót Lázár Mózes képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. LÁZÁR MÓZES , a ga zdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A gazdasági bizottságnak nincs többségi előadója, nincs többségi véleménye. Azt gondolom, ez a hallgatás rendkívül beszédes, ugya nis amikor a bizottsági ülésen ezt a javaslatot tárgyaltuk, akkor kormánypárti részről mindössze egyetlen rövid kérdés hangzott el, amelyről kiderült, hogy már az elhangzás pillanatában okafogyottá vált. Ugyanakkor a többség 12:9 arányban megszavazta ezt a javaslatot, és nem kívántak többségi véleményt megfogalmazni. Még egyszer hangsúlyozom, ez önmagában véve beszédes hallgatás. Olyan irányelv alapján terjesztette elő a kormány ezt a javaslatot, amely túl van a második olvasaton az Európai Unióban - ami sz eptember 24én történt , és mint említettük, nagy valószínűséggel elfogadásra kerül. Ugyanakkor vannak kételyeink ezzel kapcsolatban, és most azt szeretném elmondani, hogy mi alapján fogalmaztunk meg kisebbségi véleményt. 2004. május 1jétől leszünk az Eu rópai Unió tagjai, de ez a javaslat már ezt az új adót 2004. január 1jétől kívánja bevezetni. Így gyakorlatilag négy hónappal előrehozzuk azt a kötelezettséget, amely ránk hárul. De ez a kisebbik probléma. A nagyobb problémát abban látjuk, hogy megfogalma zásra került, megawattóránként és gigajouleonként minimálisan mekkora mennyiségű adót javasol ez az irányelv. Eszerint - ha ezt az előterjesztő is elismeri - 260 forintos euróval átszámolva mindkét esetben 40 százalékkal magasabb adót javasol négy hónappa l előbb az előterjesztő. 130 forint/megawatt helyett 186 forintot, és 39 forint/gigajoule helyett 56 forintot, ez tehát mindkét esetben több mint 40 százalék. Megfogalmazásra került az előterjesztésben és az expozéban is, hogy milyen fontosak az energiatak arékossági és a környezetvédelmi szempontok. Sőt, az is elhangzott a gazdasági bizottság ülésén a kormány képviselőjétől, hogy a gazdaság versenyképesebb lesz önmagában ettől az új adótól. Ezt erősen vitatnánk, egyrészt azért, mert önmagában attól, hogy - egy rövid mondattal - a bevétel a költségvetést illeti meg, de az ebből folyó bevétel irányítottan nincs valamilyen környezetvédelmi vagy energiatakarékossági jellegű felhasználásra fordítva, azt várni, hogy egy új adó majd önmagában környezetvédelmi és en ergiatakarékossági - nem beszélve arról, hogy gazdaságossági - szempontokat eredményez, szerintünk nem állja meg a helyét. Sokkal jobb lenne,
