Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 6 (92. szám) - Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója:
1151 A XXI. század küszöbén a fogyasztóvédel mi gondolat világszerte új kihívásokkal néz szembe. A változások középpontjában egy új technológia, az internet áll, és a számok elképesztőek. A világon közel 500 millió ember rendelkezik ma internetkapcsolattal, Magyarországon az internethozzáférők száma ma már meghaladja a kétmillió főt. Tehát több mint minden ötödik állampolgár már hozzáfér internethez. Az internet széles körű hozzáférhetősége elősegítette az elektronikus kereskedelem számos formájának a fejlődését. Mielőtt azonban rátérnék a törvényjav aslatra, annak ismertetésére, érdemes megnéznünk egy pillanatra, hol tart ma Magyarország a legmodernebb kereskedési forma, az elektronikus kereskedelem területén. (20.20) A vállalati internethozzáférések arányát tekintve Magyarország lemaradása az Európa i Unió tagállamaitól kevésbé jelentős. Ugyanakkor az internetes üzleti megoldások elterjedtsége, alkalmazása vonatkozásában a hazai cégek lemaradása tetemes. Ma Magyarországon a vállalkozásoknak 8 százaléka folytat elektronikus értékesítést, szemben az Uni ó 19 százalékával, azaz az Unióban minden ötödik vállalkozás folytat elektronikus értékesítést. Ugyanakkor a vásárlás vonatkozásában valamivel jobbak a számaink, körülbelül feleannyi vállalkozás vásárol elektronikus úton, mint az Unióban, nálunk 14 százalé k, az Unióban 26 százalék. A hazai mintegy 250300 online áruház piacát illetően az összforgalmuk 2002ben meghaladta a 4,5 milliárd forintot. Tehát nem nevezhető azért ez egy kis üzletnek, és ha hozzátesszük, hogy 2003ban a várható összforgalom meg fogj a haladni a 6 milliárd forintot, tehát akkor a növekedés 3040 százalékos ezen a területen, akkor mondhatjuk nyugodtan, hogy egyre jelentősebb ez a kereskedelem. Belső összetételét tekintve 60 százalékát a lakossági, 30 százalékát a vállalati szféra és 10 százalékát az intézményi szektor jelentette. A 4,5 milliárd, illetve a 6 milliárd jelentős összegnek tűnik első hallásra, mégis ha összevetjük a kiskereskedelmi forgalommal, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom egy ezrelékét sem éri el m a Magyarországon. Ha ezt összevetjük az európai uniós országokéval, akkor érezhetően jelentős a lemaradásunk. A rangsort Svédország vezeti Európában, ott a világhálós értékesítés az összes kereskedelem 2,5 százalékát teszi ki. Az új kereskedelmi formák a v ásárlók számára pedig nagyon sok hasznos előnnyel járnak, hiszen a 24 órás állandó nyitva tartás vagy a kínálatok összevethetősége ma egy olyan piaci előnyt jelent a vásárló számára, amellyel érdemes lenne élni. Ugyanakkor az is igaz, hogy világszerte szám os fenntartás él a fogyasztókban az új kereskedelmi formával szemben. Elsősorban a bizonytalanság és a bizalmatlanság az, amely miatt nem használják ezeket az eszközöket. A 2002 óta hatályos elektronikus kereskedelmi törvény megalkotásá val Magyarország jelentős lépést tett az európai információs társadalomba való integrálódás felé. Megszületett egy olyan jogszabály, amely a szolgáltatók és a fogyasztók jogainak és kötelezettségeinek rögzítésével jogi kereteket teremtett a hazai elektroni kus kereskedelemnek. A jogalkotók már a törvény megalkotásakor figyelembe vették a vonatkozó európai elvárásokat, azonban hazánk közelgő uniós csatlakozására tekintettel elengedhetetlen, hogy a magyar szabályozás a közösségi irányelvvel tökéletesen harmoni zált legyen. Emellett az élénkülő elektronikus kereskedelmi piac olyan újabb elvárásokat támaszt, amelyeket a jogi szabályozásban figyelembe kellett vennünk. Az elektronikus kereskedelmi törvény módosítása tehát két alapvető elvárásnak kíván eleget tenni. Egyfelől biztosítja a teljes uniós jogharmonizációt, ami nem csupán formális harmonizáció, hanem az ekereskedelem, az elektronikus kereskedelem nemzetközi jellegéből fakadóan alapvető működési feltétel; másfelől biztosítja az elektronikus kereskedelembe b ekapcsolódó fogyasztók védelmét, védi az érdekeiket, és szabályozza egyúttal az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó ma még rendezetlen viszonyokat. A jogharmonizációs kötelezettség indokolta az információs társadalommal összefüggő s zolgáltatások fogalmának és a törvény hatályának módosítását. Ez utóbbi két, eddig nem kellően
