Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 6 (92. szám) - Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója:
1152 körülhatárolt és problematikus területet is érint. Egyrészről mivel a törvény elsősorban a kereskedelmi jellegű tevékenységeket szabályozza, a magán jellegű webo ldalak és az elektronikus levelezés nem tartoznak a továbbiakban a szabályozott körbe. Másrészről viszont - és azt gondolom, hogy ez nagyon sokak számára, akik használnak elektronikus eszközöket, jó hír - az új megoldás, az új szabályozás egyértelművé tesz i, hogy az email üzeneteknek álcázott és sokunknak bosszúságot okozó kéretlen reklámlevelek nem kerülnek majd ki a törvény hatálya alól, tehát ezek szabályozásra kerülnek. A másik fontos kérdéskör, hogy minden elektronikus úton bonyolított tranzakció vagy kereskedelmi ügylet sarkalatos pontja nyilvánvalóan az adatvédelem. A fogyasztó gyakran érzi úgy, hogy kiszolgáltatottá válik, ha személyes adatait gépi úton továbbítja, és azok további sorsáról nincs tudomása, nem ellenőrizheti, hova kerülnek az adatai. A fogyasztói bizalom növeléséhez nagyban hozzájárul, ha e speciális kommunikáció során az általános adatvédelmi rendelkezések mellett külön szabályok is rendezik a személyes adatok kezelésének módját. Ezért a törvényjavaslat egy új adatvédelmi fejezettel b ővül, amely részletesen meghatározza a szolgáltató által kezelhető személyes adatok körét, azok kezelési rendjét, valamint az adatmegőrzési és adattörlési kötelezettségek részletes szabályait. Az elektronikus kereskedelemi törvény rendelkezéseinek megsérté se rendszerint fogyasztóvédelmi vagy fogyasztóvédelmi és adatvédelmi kérdéseket vet föl. Nem szabad elfelejteni, hogy az ekereskedelem csupán abban különbözik a hagyományostól, hogy részben vagy egészben online módon, tehát elektronikus eszközökön keresz tül távolból, döntően számítógép segítségével történik. A jogsértések hatékonyabb szankcionálása érdekében tehát az a célszerű, ha a felmerülő vitás kérdéseket lehetőleg ugyanaz a fórum bírálja el, mint a hagyományos kereskedelem esetében, a fogyasztóvédel mi hatóság vagy adott esetben az adatvédelmi biztos, illetve szükségképpen a bíróság. Ha azonban speciális, elsősorban technikai jellegű kérdés merül föl, rendelkezésre kell hogy álljon a kompetens szakhatóság segítsége is, ezért a javaslat biztosítja a hí rközlési hatóság közreműködésének lehetőségét. Mindezekre figyelemmel a módosítás során át kívánjuk alakítani az elektronikus kereskedelem hatósági fórumrendszerét. Az elektronikus kereskedelmi piac megfelelő működését a világ fejlett országaiban nemcsak a jog, hanem a piaci szereplők által öntevékenyen alkotott szakmai szabályok, az etikai kódexek és a bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok is elősegítik. Vagyis a jogszabályok nyújtotta védelem kiegészül egy hatékony és rugalmas szabályozási szinttel . Maga az európai bizottság is ebben látja a piac hatékony működésének egyik fontos biztosítékát, hiszen szinte minden területen az önszabályozás ösztönzésére, hatékony, alternatív vitarendezési fórumok kialakítására tesz javaslatot a tagállamok számára. M indez a törvényjavaslat újonnan beiktatott rendelkezésében meg is jelenik. Végezetül a törvény egyik lényeges része a felelősségi fejezet. Ebben határozzuk meg, hogy ki és mikor felelős a közzétett információk tartalmáért. A beterjesztett módosításokkal a jelenleg hatályos szabályozásnál lényegesen pontosabban határolhatóak majd körül azok az esetek, amikor az internetes tartalomszolgáltatás közvetítője nem felel az általa közzétett információ tartalmáért. Tisztelt Ház! Ahogy bevezetőmben említettem, Magyar országon is gyorsan növekszik az internetezők száma a magánszemélyek, a cégek és az intézmények körében is. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a beterjesztett törvénymódosítás időszerűségét nem csupán az adja, hogy közelgő uniós csatlakozásunk miatt a telj es jogharmonizáció igénye az országgal szemben természetes kötelezettség és igény, hanem az internethasználat hazai elterjedésének idén tapasztalt gyors növekedése is. A lakossági internetelőfizetők száma fél év alatt mintegy 40 százalékkal nőtt. Több min t 2 millió ember internetezik valamilyen formában munkahelyen, könyvtárban, iskolában vagy otthon. A nemzeti fejlesztési terv induló, “a gazdasági versenyképesség javítása” című operatív programjának keretében a hazai kis- és középvállalkozások körében is jelentősen javulnak majd az internetezés feltételei. Jelentős uniós támogatások és pályázati lehetőségek is arra irányulnak, hogy a magánszféra mellett a versenyszféra is minél inkább használja az elektronikus eszközöket. Indokolt
