Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 6 (92. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 19/2002-2006. ÜB (2003. szeptember 3-i) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz):
1141 Köszönöm szépen. Ebből persze képviselőtársaim nem sokat hallottak, mert nem figyeltek. Tisztelt Orszá ggyűlés! Először megadom a szót Vidoven Árpádnak, a döntést indítványozó Fideszképviselőcsoport előadójának, ötperces időkeretben. DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon röviden a tényekről. 2003. június 3án a költség vetési és pénzügyi bizottság H/4194. számon országgyűlési határozatijavaslattervezetet terjeszt a tisztelt Ház elé a közszolgálati média részvénytársaságok alaptőkeemelésére szolgáló költségvetési célelőirányzat felosztásáról. 2003. június 16án a délelő tt folyamán a költségvetési bizottság az előbb ismertetett határozati javaslatot visszavonja, új indítványt terjeszt elő a 4194. számú határozati javaslat helyett, 4249. számon. Ezt megelőzően, 2003. június 4én az MSZP képviselőcsoportjának 78 képviselője indítványozza azt, hogy az eredeti javaslatot, tehát a H/4194. számút az Országgyűlés a nyári rendkívüli ülésszak napirendjére vegye fel és tárgyalja meg. 2003. június 16án, a költségvetési bizottság ülését követően, a kora délutáni órákban a parlament a z Országgyűlés elnökének javaslatára a 2003. június 1617ei ülés napirendjére veszi az új változatban előterjesztett, immáron H/4249. számot viselő határozati javaslatot. A napirendre vételt követően, 17 óra után - tehát még mindig 2003. június 16át írun k - az MSZP képviselőcsoportjának 78 képviselője indítványt nyújt be az irománynyilvántartóba, ahol kezdeményezik azt, hogy az immáron H/4249. számot viselő törvényjavaslatot az Országgyűlés a 2003. évi nyári rendkívüli ülésszakon vegye napirendre, illetv e tárgyalja meg. Tehát az Országgyűlés már a kora délután folyamán dönt, az MSZP képviselőcsoportjának 78 képviselője azonban mégis úgy érzi, hogy szükség van ennek az indítványnak a benyújtására. Miután a Fidesz képviselőcsoportja úgy ítélte meg, hogy ez az eljárás, mármint az Országgyűlés elnökének kezdeményezése a H/4249. számú indítvány napirendre vételére nem felel meg a Házszabálynak, ezért kezdeményezte az ügyrendi bizottságnál, hogy vizsgálja meg azt, hogy az Országgyűlés elnöke házszabályszerűen já rte el. Mint ahogy jegyzőtársam ismertette, a 19/20022006. számú ügyrendi bizottsági eseti állásfoglalásban az ügyrendi bizottság úgy határozott, hogy az Országgyűlés elnöke nem sértette meg a Házszabályt. A rövid tényállási ismertetés után vizsgáljuk me g, melyek azok a házszabályi rendelkezések, amelyek az adott kérdés kapcsán ahhoz, hogy ezt a kérdést megfelelően eldönthessünk, szerepet játszhatnak, ezeket meg kell vizsgálni. Először utalnék a Házszabály 112. §ának (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy főszabályként a határozati javaslat tárgyalása során a törvényjavaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ezek közé tartozik a Házszabály 103. § (1) bekezdése, amely kimondja - és azt hiszem, az adott kérdés eldöntése szempontjából ez a kulcsfontosságú mondat , hogy az új változatban előterjesztett javaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Tehát abban az esetben, ha egy indítványt az előterjesztője visszavont, ez teljes mértékben annullálja az addigi indítványt. Ugyanakkor figyelembe kell vegyük a Házszabály 39. §ának (1), illetve (4) bekezdését, hiszen nem feledkezhetünk meg arról, hogy az adott időpontban az Országgyűlés nem rendes, hanem rendkívüli ülésszakot tartott. A Házszabály 39. § (1) bekezdése kimondja, hogy a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötöde írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. Tehát a Házszabály világosan megmondja azt, hogy kik kezdeményezhetik a rendkívüli ülés vagy ülésszak összehívását. Ez a köztársasági elnök úr, a kormány vagy pedig a képviselők egyötöde, azaz 78 képviselő. A 39. § (4) bekezdése így rendelkezik: a rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Or szággyűlés dönt. A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak kérik. Tehát az (1) bekezdésben meghatározottak a köztársasági elnök ú r, a kormány, illetve a képviselők egyötöde. Nos, a H/4294. számú javaslat napirendre vételét megelőzően sem a köztársasági elnök úr,
