Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 6 (92. szám) - Kósa Lajos (Fidesz) - a belügyminiszterhez - “Leszálló ágban” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
1090 Bárki, aki jár az országban, láthatja: borzasztó helyzetben van a tömegközlekedés, és nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. És nemcsak azért, mert nő a gépjárművek száma, és az egyetlen igazi alter natíva a tömegközlekedés, hanem azért, mert a mai helyzetben az energiaáremelések, az áfaemelés és a fogyasztói árkiegészítés tervezett változása miatt a tömegközlekedési vállalatok egyszerűen az erejük végéhez értek el. Azért fordulok a Belügyminisztériu mhoz, mert önöknek, akik az önkormányzat kormányzati képviselői, úgy gondolom, segíteniük kell a tömegközlekedést. Nem lehet ma már úgy kezelni ezt a kérdést, hogy egyszerű ellenzéki és szokásos sirám, hiszen Dióssy László már a sztrájk gondolatával foglal kozik, az SZDSZ nagyvárosi polgármestere, Atkári úr azt mondja a Népszabadságban, hogy a Medgyessykormány rosszabb költségvetési finanszírozási szempontból, mint az Orbánkormány legrosszabb éve volt, és azt mondja, hogy vegye vissza a kormány a BKVt. Ny ilván ez nem komoly felvetés, hanem nem lehet nem észrevenni, hogy ez egy kétségbeesett kiáltás. Államtitkár Úr! A fogyasztói árkiegészítés változása miatt a tanulónyugdíjas bérletek ára 2050 százalékkal fog emelkedni a következő év elején - persze, egye s relációkban, mert a legpesszimistább számítások szerint ott, ahol összvonalas bérlet van, 100 százalékkal magasabb lesz az áremelés, pontosan azért, mert egy sávos rendszert kívánnak bevezetni. A kérdésem nagyon egyszerű: mit kívánnak tenni önök azért, h ogy az önkormányzati tömegközlekedés ne kerüljön lehetetlen helyzetbe, és ne legyen egy újabb csődterület és katasztrófa az országban? Várom a válaszát. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Pál Tibor államtitkár úr vá laszol. PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm az ön kérdését, mert azt gondolom, hogy amit ön feltett kérdést, az valóban olyan, ami több millió embert foglalkoztat, és több millió embert érint. Annyi ra napirenden van ez a kérdés, hogy pontosan a költségvetés kapcsán, azt gondolom, ezzel a kérdéssel még sokat kell foglalkoznunk. Nagyon jól tudjuk, hogy ez a kérdés persze nemcsak ebben az évben, már korábban is felvetődött, tehát a korábbi években is na gyvárosok vezetői feltették azt a kérdést, hogy a tömegközlekedés finanszírozását hogyan lehet javítani. Számításaink szerint a tömegközlekedés javítása, valamifajta normatíva bevezetése egyrészt szempontként veheti azt, hogy hány kilométert, mekkora utat tesznek meg, a másik rendezőelv lehet az, hogy hány utassal, mekkora forgalmat bonyolítanak le. Különböző számítások erre természetesen készültek, ezek a 81012 milliárd forintos összeget érik el. Én itt ma arra természetesen nem tudok ígéretet tenni, hog y ez a költségvetésbe belekerül, de, mint ahogy jeleztem, a költségvetés vitája során erre még valószínű, hogy sokszor ki fogunk térni. Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy a közlekedés, amennyiben ez egy kulturált, jó minőségű közlekedés, akkor egyrészt a foglalkoztatásra hat, egyrészt hat arra a közhangulatra, ami egy nagyvárosban van, akár Győr, akár Pécs, de vehetjük Budapestet is, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a metró milyen tömegeket érint, és természetesen nagy kihatással van az odautazókra is. Ez i gaz Debrecenre is, hiszen az odautazó turizmust is nagyon komolyan érinti. Kétségtelen, hogy a Belügyminisztérium segíti a közlekedést, de nemcsak a közlekedési normatívával; a közlekedést lehet úgy is segíteni, hogy a közlekedési rendőrök az utcán a forga lmat segítik, és javítják a közlekedési feltételeket. Én azt tartom fontosnak, hogy ezt a kérdést a költségvetés vitája során tárgyaljuk ki, azokat a számításokat el kell végezni, ami a közlekedési normatívát jelenti, hogy milyen rendezőelv alapján, és akk or lehet visszatérni ennek a kérdésnek a pontos rendezésére. (15.50)
