Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 23 (81. szám) - Bejelentés államtitkári tisztségből való felmentésről és kinevezésről - Napirenden kívüli felszólalók: - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
397 Öné a szó, frakcióvezető asszony. LENDVAI ILDIKÓ (MS ZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Harold Wilson azt mondta, a politikában egy hét is nagyon hosszú idő. Igaza volt. Kár, hogy nem két héttel ezelőtt kerülhetett sor a parlamenti évzáróra. (Általános zaj.) Akkor is kemény vitákról számolhat tunk volna be az év folyamán, de számos komoly teljesítményről is, arról, hogy valamelyest higgadtabbá vált a magyar közélet, és a parlament újból az események középpontjába került. Kár, hogy az utóbbi két hét eseményei, a lisszaboni nyilatkozattal kezdődő eseménysor zavarosabbá és nyugtalanítóbbá tette a képet. Talán e falak között sem szégyen a klasszikussá vált Rejtő Jenőt idézni, aki az ilyen helyzetekre azt mondta: valaki keveri, valaki már megint nagyon kavarja. (Dr. Áder János: Ott ül, Keller László! - Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) Valószínűleg azért vannak képviselőtársaimnak különböző föltételezései, mert nincs köztünk jelen a Piszkos Fredből - akitől a mondás származik - ismert Fülig Jimmy, aki nagy világjáróként bizonyára járt Kubában é s Burmában is, ezért nyilvánvalóan eligazodott volna a magyar viszonyokban. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban. - Közbekiáltások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) Ő tudniillik pontosan tudta: ilyenkor mindig a halhatatlan kavaró, Piszkos Fre d van a háttérben. Azt már nekünk nehezebb megfejteni, hogy ki a magyar politikai élet Piszkos Fredje - itt a közbekiabálásokkal sok jelentkező akad (Zaj, moraj az ellenzéki pártok soraiban.) , ez a vita még később zajlik a magyar közéletben. De annak ell enére, hogy nem tudjuk, ki a kavaró Piszkos Fred, azt mondhatjuk, a parlament egy évét nem ronthatja el az elmúlt két hét. A bizonyítványt is egész évre és nem csak két hétre adják. Azon sajnos nehéz vitatkozni, hogy a közvélemé ny a parlament bizonyítványában a magatartás rubrikában nem szokott jó jegyet adni. De azt talán elmondhatjuk, hogy a szorgalom rovatba mindenképpen jobb osztályzatot érdemlünk, hiszen kormányoldal és ellenzék nehéz vitái során számos fontos törvény szület ett. Tisztelet azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik részt vettek a vitákban, érveikre szükség volt. Az ő magatartásuk a helyes, még akkor is, ha Kosztolányi Dénes képviselő úr éjjel kettőkor osztotta meg velünk érdekes gondolatainak minden elemét, hogy egyetlen parányi részlet se maradjon homályban. (Zaj, közbekiáltások a Fidesz soraiból.) Mégis azt mondom, neki volt igaza, neki fontos volt a dolog. Bár így tett volna az az ellenzéki politikus vagy azok az ellenzéki politikusok is, akiknek a sok hiányzá s miatt parlamenti munkáját most a közvélemény nem tudja értékelni! Igaz, cserében ugyanazon az oldalon olyan képviselő is akadt, aki tíz hónapig eljárt a parlament üléseire, noha összeférhetetlenség miatt itt sem lehetett volna. De a parlamenti közös munk ánk értékét leginkább azon mérhetjük, ha a reklámokhoz hasonlóan azt a kérdést tesszük fel, milyen valóban pozitív ügyről mondhatjuk el: ez nem jöhetett volna létre, ha nincs magyar parlament. Mert azt hiszem, fontosak a mértékváltozások, a béremelés, a cs aládipótlékemelés, adócsökkentés is. (11.40) Még fontosabbak a megindított nagy reformok. De a közvélemény leginkább azokat az új intézményeket, új intézményformákat értékeli, amelyek korábban nem voltak, amelyek segítséget jelentenek, és amelyek most új abroncsként segítik összefűzni az emberek közti szolidaritást. És vannak ilyenek, alkottunk közösen ilyeneket. Van, ami eddig nem volt, 13. havi családi pótlék. Lesz, ami eddig nem volt, 13. havi nyugdíj. Van a nyugdíj mellett is járó nagymamagyes, egyhete s szabadság az új papáknak, van az érettségi mellé ingyenesen járó számítógépes vizsga - csupa olyan új intézmény, amellyel a parlament jó irányba forgatta vissza a közpénzeket. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gázár!) Lehet persze az egy év összes eredmény ét lebecsülni; lehet csupa rosszat látni. Hiszen vannak olyanok, akik akkor, ha virágillatot éreznek, egyedül azt tudják föltételezni, koporsó van a közelben. De minden létező nehézség ellenére látnunk kell, honnan indultunk és hova jutottunk. A parlament első napján még fölzaklatott tüntetők vonták kétségbe az Országgyűlés legitimitását. Tegnap is jártak