Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája12719 - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
372 amiről ebb en a részletes vitában már szintén több hozzászólás szólt: az egységes magyar nemzethez való tartozáshoz. Én osztom Dávid Ibolya véleményét azzal kapcsolatban, hogy amennyiben csak a gond, a gyanú árnyéka vetődik arra, hogy az egységes magyar nemzethez val ó tartozás félreérthető lenne, s valamilyen nemzetállami koncepciót sejthetnek majd emögött olyanok, akik talán - ismerjük a mondást, hogy rossz az, aki rosszra gondol - rosszra akarnak gondolni egy ilyen megfogalmazás miatt, ezt a kérdést Dávid Ibolya mód osító javaslata pontosan, szabatosan, és azt gondolom, hogy minden tekintetben kompromisszumos módon megoldja. Nyelvében, kultúrájában és hagyományaiban egységes magyar nemzethez való tartozás. Mind a három kritérium, amit a képviselő asszony fontosnak tar t a módosító indítványában, döntő kritérium, és köze nem lehet ahhoz, amit egyébként az indokolás fűz ehhez a passzushoz a törvénymódosításkor, hogy az anyaország és a határon túli magyarság közti politikai kötelék létrehozásának veszélyét hordozná. Ugyani s az, ha nyelvében, hagyományaiban vagy kultúrájában egységes magyar nemzetről beszélünk - dacára egyébként a számtalanszor elmondott politikai nyilatkozatoknak, hogy Magyarország semmiféle határmódosításban nem érdekelt , még senkit nem nyugtat meg, Dávi d Ibolya javaslata tökéletes módon eloszlatja a politikai kötelék kialakulásának veszélyét, amelyre az indokolás hivatkozik. Miért nem lehet ezt befogadni? Most hallottuk az előbb, hogy részükről - ha úgy tetszik, a Magyar Demokrata Fórum részéről - most m ár majdnem csak odáig egyszerűsödött a dolog, hogy ha a kormány csak ezt az egy módosító javaslatot elfogadja, már meg tudják fontolni a törvényjavaslat támogatását. Ennyi konszenzusra való törekvésnek azért a Szocialista Pártban - most a szabad demokraták ról nem tudom , a kormánypártokban is kellene lennie, ha már nemzeti sorskérdésekről alkotunk vagy módosítunk törvényt. Szeretném megjegyezni, hogy ez a hivatkozás, amely olyan nagyon egyszerűen, nagyon lakonikusan került ide a részletes indokolásban, azz al folytatódik, hogy erre a veszélyre már az Európai Bizottság és az EBESZ kisebbségi főbiztosa is felhívta a figyelmet. A mai külügyi bizottsági ülésen elhangzott, hogy Ekeus EBESZ kisebbségi főbiztos levélben közölte álláspontját a törvényről vagy a törv ény módosításának különböző stádiumairól, de mi nem ismerjük ezeket a leveleket. Jó lenne, ha ezeket az információkat a kormány megosztaná a politikai pártokkal, adott esetben az ellenzéki képviselőkkel is, és nemcsak az önök értelmezését kellene készpénzk ént elfogadnunk. Számos esetben egyébként a velencei bizottság jelentése, amely nyilvános, amelyet mindenki elolvashat, tökéletesen más következtetésre vezeti a jelenlegi ellenzéki, korábbi kormánypártokat, mint önöket, más következtetéseket vontunk le ugy anabból a jelentésből. Egyáltalán nem evidens, hogy az, amit egy ilyen hivatkozásban kaphatunk, pontosan ekként is szól. Szeretnénk, ha Ekeus kisebbségi főbiztos úr levelét is megismerhetnénk, hogy értelmezni tudjuk, pontosan milyen politikai kötelék veszé lyére utalt ő ebben a felvetésben. Kerülendő a hosszas történeti fejtegetéseket, azt gondolom, hogy mindenki tisztában van azzal, legalábbis Magyarországon, hogy a nemzetállamkoncepció túlhaladott, egy XIX. századi jelenség. Remélem, hogy egyébként a szom szédos országok többségi nemzetei is kinőttek már abból a kényszerből, hogy az állampolgárság egyúttal a nemzethez való tartozás kényszerét is jelentse. (22.30) Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már a nemzetközi fórumokról és azok véleményéről volt szó, hadd e mlítsem újból meg, amit már korábban az általános vitában is elmondtunk, és azt gondolom, hogy itt a részletes vitában is utaltak rá, de talán nem ennyire pontosan vagy nem ennyire expressis verbis, ahogy most szeretném ezt - akár csak a jegyzőkönyv kedvéé rt is - még egyszer rögzíteni. Nem látjuk semmilyen döntő indokát annak, hogy a határokon túli magyar közösségről szóló törvényjavaslatot ilyen módon, ilyen gyorsasággal, ilyen vitastílussal erőltessék át a Magyar Országgyűlésen. Egyetlen indokot hallhattu nk kormánypárti képviselőtől, Eörsi Mátyástól, aki a vezérszónoki körben, ha jól emlékszem, azt mondta itt, a magyar parlamentben, hogy azért kell gyorsan megszavaztatni és átvinni ezt a törvénymódosítást, mert az Európa Tanács jövő heti ülésén, az Európa Tanács
