Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája12719 - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
373 parlamenti közgyűlésének jövő heti ülésén téma lesz a törvényről szóló jelentés, az úgynevezett Jürgensjelentés, és számára legalábbis nagyon fontos, hogy amikor a Jürgensjelentést tárgyalja majd a parlamenti közgyűlés, akkor hozzá lehessen már eh hez tenni, hogy ezt a törvényt azonban azóta már módosította a magyar Országgyűlés. Szeretném megkérdezni - államtitkár úr jártas az Európa Tanács ügyeiben , hogy változtatnae bármit a jelentés elfogadásánál vagy szavazásánál, vagy vane egyáltalán mód a rra, hogy a jelentés szövegét - amelyet azóta már bizottságok véleményeztek, jóváhagytak - megváltoztassa akár a jelentéstevő a hétfőről szerdára virradó napok alatt, ha mi elfogadjuk itt a törvényt, amely egyébként persze kihirdetésre sem kerülhet ennyi i dő alatt. Változike bármi Magyarország megítélésében, ha ezt a törvényt most ilyen módon áterőltetjük? Mert azt érezzük, ez az eddigi vitában is kiderült, hogy számos ponton - egyébként a Külügyminisztérium képviselője ezt el is ismerte a külügyi bizottsá g ülésén - lehetne javítani az önök által beterjesztett szöveget, még ha a koncepcionális, nézetbeli különbségeket félre is tesszük, hogy egységes magyar nemzet vagy hogy a kedvezmények a magyarigazolvány meglétéhez kötődneke vagy nem. Tehát vannak koncep cionális kérdések, de vannak szövegpontosító javaslataink is, itt erről volt már szó, talán a 14. javaslat, amely a tanulmányokat folytató kiskorúak helyett a nevelésben vagy oktatásban részesülő gyermekekről beszél, vagy akár a vízummal kapcsolatos legnag yobb kedvezményes elbírálásról. A Külügyminisztérium képviselője ma a külügyi bizottság ülésén azt mondta, hogy igen, erre törekszik a kormány. Nagyon jó, de akkor mi akadálya, hogy ez bekerüljön a törvényszövegbe? Ha vannak egyébként egészségügyi vagy ped agógiai igazolványhoz kapcsolódó kedvezmények, mi az akadálya annak, hogy ezek bekerüljenek a törvénybe? Valójában nem látjuk ennek okát. Egyetlenegy politikai okot tudtak megjelölni a gyors tárgyaláshoz, az erőszakos és átnyomó jellegű parlamenti vitához, nevezetesen azt, hogy ki lehessen mondani a strasbourgi parlamenti közgyűlésen, hogy ez a törvény már nem az a törvény. De könyörgöm, önök nem szavazták meg ezt a törvényt? Két évvel ezelőtt önök nem szavazták meg ezt a törvényt? Nem 92,4 százalékkal ment át? Nem szavazta meg az a Kovács László, aki ma a külügyminiszteri székben ül? Vagy ön, politikai államtitkár úr, nem szavazta meg ezt a törvényt? Akkor nem gondolták végig, hogy mit szavaznak meg? Most azért, mert a szomszéd országok részéről politikai f elháborodás vagy ha úgy tetszik, egyfajta politikai kampány, ellenkampány fogadta ezt a törvényt, ezután rögtön föl kell adnunk azokat az eszméket, célokat, értékeket, amelyek a magyar alkotmányból fakadó kötelezettségei a Magyar Köztársaságnak? Mert lehet azon gondolkodni, hogy a magyar alkotmány pontose vagy nem, de azért azt kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határokon kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Hát, mi ez, ha nem erről s zól a törvény? Pontosan ez az alkotmányos alap - amelyet egyébként államtitkár úr sürgetett - hozta létre, hívta életre a határokon kívül élő magyarokról szóló törvényt. Nem nemzetközi elvárásoknak megfelelően, nem nemzetközi realitásoknak, ahogy Horn képv iselő úr tegnap említette, kell megfelelnünk, amikor a határokon túl élő magyarokról beszélünk. Vagy ahogy Eörsi Mátyás említette, európai politikai erőcentrumokkal való számolás okozta azt a kérdést, hogy szükségünk van ezekre a nemzettestekre, és a velük való kapcsolatot, az ő boldogulásukat, a szülőföldjükön való boldogulásukat, bizony, elő kell segíteni a magyar kormánynak. És amikor eljutunk odáig, hogy a szomszédos államokban még mindig nincs államilag finanszírozott felsőoktatás, vagy ha úgy tetszik, teljes iskolarendszer, amely magyar nyelven oktatná a magyar ajkú polgárokat - adott esetben román vagy szlovák polgárokat , és ezért a magyar államnak kell ezt az alapvető kisebbségi jogot biztosítania, mert a többségi nemzet nem biztosítja, akkor bizon y minden egyes visszalépés attól, amit már eddig elértünk, az egy nagyonnagyon fájdalmas veszteség- És nemcsak innen, a Magyar Országgyűlés padsoraiból fájdalmas veszteség, hanem ott, a végeken élő magyaroknak fájdalmas veszteség, és ezért érzik azt, amir e Balogh képviselő úr hivatkozhatott, hogy ha kicsontosítják a törvényt, akkor talán már nincs is értelme. A vajdasági megkérdezettek 66 százaléka úgy nyilatkozott, hogy talán már nincs is értelme
