Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája12719 - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
371 javítását segítené például a 15. számon benyújtott módosító javaslat, amely adott esetben egy vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzése, népességmegtartó erejének javítása mellett akár az infrastrukturális feltételek m egteremtéséről és fejlesztéséről is szól. (22.20) És bármennyire is tudjuk jól, hogy a törvény által itt leírt gondolatok holt betűk mindaddig, amíg ebbe lelket, életet nem lehel egy kormányzati politikai szándék, bizony, sokunk számára keserű érzés volt t udomásul venni, hogy a magyar miniszterelnök román kollégájával azt ünnepelte az elmúlt hetekben, hogy a Romániát átívelő európai autósztrádaépítés elkerüli majdan Erdély magyar lakta területeit. Erre például az előző kormány időszaka alatt komoly erőfesz ítéseket tett az akkori vezetés, hogy fogadtassa el Romániával annak a nyomvonalnak, annak az útvonalnak a tervét, amely a gördülékenyebb, olajozottabb, ha úgy tetszik, hatékonyabb utazási vagy kapcsolattartási feltételeket biztosíthatta volna Hargita megy ével vagy Székelyföld településeivel. Most ez lekerült a napirendről, s úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak még csak szándékában sem áll hozzájárulni a határon túl élő magyar közösség infrastrukturális feltételeinek javításához, akár az úthálózatának ilyen módon történő támogatásához. Ezért is gondoljuk, hogy szükség lenne ezekre a módosító javaslatokra, amelyeket mi mintegy újra szeretnénk becsempészni, visszahozni ebbe a törvénybe. Bár nem gondolom, hogy ez alapján a Medgyessykormány szaladna, és autópál yát építene a Székelyfölddel való összeköttetésre - látszik, hogy az erejét például a hazai autópályaépítés megszervezése is komolyan meghaladja , de azért nem lenne rossz, ha ez legalább a törvény szándékai szintjén is megjelenne. Tisztelt Képviselőtárs aim! Szeretnék még néhány konkrét módosító javaslat kapcsán általánosan megfogalmazható következtetésekről beszélni. Kezdjük mindjárt az elején, a 6. számon benyújtott módosító javaslattal, amit Kelemen András, az MDF képviselője jegyzett, írt alá. Azt gon dolom, hogy ez nagyon fontos elemre hívja fel a figyelmet, amiről már korábban, a vita elején volt szó, és még államtitkár úr is reagált rá, csak sajnos azt kell mondanom, hogy reagálása és a miniszter úr által elmondott expozé nem mindenben fedte egymást. Tegnap Kovács László miniszter úr azzal üdvözölte az előttünk álló törvénymódosítási javaslatot, hogy ezt követően nem lesz akadálya az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően sem e törvény hatályban tartásának, márpedig ez az előző, ha úgy tetszik , a 2001ben elfogadott törvény alapján mindenképpen módosítást igényelt volna. Ha ez így van, akkor miért nem vesszük komolyan a törvény címét? Szomszédos államokban élő magyarok bizony Ausztriában, Burgenlandban is léteznek. Számukra a magyarigazolvány, a magyarigazolvány nyújtotta előnyök tán nem az anyagi boldoguláshoz szükségesek - anyagilag valószínűleg talán jobban is boldogul az ott élő átlag, mint mondjuk Magyarország, keleti megyéiben , hanem azért, hogy ők is érezzék a magyar nemzethez való tart ozásukat, hiszen az asszimiláció nemcsak az anyagi elnyomorodás okán gyorsulhat fel egyegy közösség részében, hanem adott esetben az anyagi jólét okán is. S az a néhány tízezres népesség, az a néhány tízezres, hagyományokkal bíró magyarság, amely Burgenla ndban van, ha úgy tetszik, bizony az eltűnés utolsó pillanatait éli még meg szülőföldjén. Ebből a szempontból úgy gondolom, hogy Kelemen Andrásnak igaza van. Ha elhárult az akadály, amit még 2001ben megfogalmaztak ezzel a törvénnyel szemben, és adott eset ben az európai uniós jogharmonizáció során komoly kritériumként felmerült, akkor most itt a lehetőség, hogy tegyük be a törvénybe, és őket is tekintsük a határon túl, a szomszéd országokban élő magyar közösségnek. Ezt egyébként, ha jól tudom - bár személye sen nem voltam jelen , a MÁÉRT ülésén Deák Ernő fel is vetette, és mindannyiszor felvetődik, ha a határon túl élő magyarokról van szó, hogy miért nem kezeljük az Ausztriában élő magyarokat is határon túl élő magyar közösségként, miért mindig csak a keletr e, északra vagy délre elhelyezkedőkről beszélünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez persze automatikusan átvezet minket arra a módosító javaslatra is, amely részben a T/4144/7., és aztán később a 30. számon benyújtott módosító javaslatokról szól, és
