Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - A magyar egészségügyi szakdolgozói kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója:
325 Megnyitom a r észletes vitát az ajánlás 1. pontjára. Felhívom figyelmüket, hogy felszólalásaik során a Házszabály rendelkezései szerint csak azt a kérdést indokolhatják, hogy miért az új törvény hatálybalépésekor veszítse hatályát a régi törvény. Megkérdezem, kíváne va laki felszólalni öt percben. Mivel nem látok felszólalót, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat, hogy most, vagy a határozathozatal előtt kíváne szólni. (Jelzésre:) Inkább a határozathozatal előtt kíván szólni. Erre későbbi ülésünkön kerül sor. A magyar egészségügyi szakdolgozói kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a magyar egészségügyi szakdolgozói kamaráról szóló törvényjavasl at általános vitájának megkezdése . Kárpáti Zsuzsa és más képviselők önálló indítványát T/3742. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3742/12. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, a napiren di ajánlás szerint 15 perces időkeretben. (18.10) DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az egészségügy jelenleg komoly átalakulási folyamaton megy át, tulajdonképpen 1990 óta egyfolytában átalakul, v áltozik. Változnak a szereplők, egyre kevesebb lesz a közalkalmazott, egyre több olyan foglalkozás jelenik meg az egészségügyön belül, amelynek a képesítése ma már nem a hagyományos képesítés, hiszen megjelennek olyan képesítéssel rendelkező nem orvos dolg ozók az egészségügyben, amilyenek korábban elképzelhetetlenek voltak. Már van egyetemi végzettségű ápolónő, nagyon sok a főiskolát végzett ápolónő, a szakdolgozók egy jelentős csoportja - védőnő, gyógytornász - szintén főiskolai végzettséggel rendelkezik, önállóan végez munkát, s némelyikük már vállalkozási formában is. Az egészségügy átalakításának szerves része a jogállási törvény, a másik része a tegnap elfogadott úgynevezett kórháztörvény, a harmadik eleme a finanszírozás reformja. A jogálláshoz szorosa n kapcsolódik ez a törvénytervezet. Ha megengedik, történeti áttekintéssel szeretném kezdeni, ami rávilágít arra, hogy mennyire változott a szakdolgozói kamara megítélése még egyazon párton belül is. Az az igény, hogy a szakdolgozók is kamarát alkossanak, 1993 környékén fogalmazódott meg, magam 199596ban kapcsolódtam be ebbe a munkába. 199798ban megszületett az első törvénytervezet, amit akkor idő hiányában nem tárgyalt a parlament. Később a választási kampány során mindegyik párt zászlajára tűzte a sza kdolgozói kamarát. 2001ben képviselőtársaimmal ismét benyújtottam ezt a törvényjavaslatot, akkor az egészségügyi bizottság tárgysorozatba vette, majd az akkori kormánypárt leszavazta ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását. Az MSZP kormányprogramjában sz erepelt a szakdolgozói kamara, ennek megfelelően többszörös egyeztetés után most önök előtt fekszik ez a törvényjavaslat. A törvényjavaslat megalkotása során mindhárom alkalommal kéthárom dolgot kellett mérlegelni és megoldani úgy a normaszöveg, mint az 1 997ben megszületett konszenzus vonatkozásában. 199697ben létrejött mintegy tizennégy szakmai szervezet konszenzusa, ami azóta is változatlanul fennáll. Változatlanul igénylik ennek a köztestületnek s létrehozását. Minden alkalommal gond volt a kötelező tagság, illetve a kamarák alkotásáról szóló alkotmánybírósági és kormányhatározat, amely kimondja a szakmai kamarák és a köztestületek létrehozásának feltételeit.
