Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
317 Azt gondolom, hogy pont fordított a megfogalmazás. Nos, a 4., 5., 6. és 7. pontban különböző megfogalmazásokat teszek. Van, ahol átfogalmazom az eredeti előterjesztést, és van, ahol meghagyom az eredetit, és csak néhány pontosítást teszek bele. Nem hatotta meg az előterjesztőt egyik megoldásom sem, a kicsi sem, a nagyobb sem, a komolyabb megfogalmazás sem. Azt mondták rá, hogy ez bizony nem támogatandó. És ami a lápnak egyik jellemzője, kihagyt ák belőle azt, hogy állandó vízborítás alatt képződik - azt gondolom, ez azért lényeges pont. A nagy, bő levű leírás helyett törvényben is elfogadható, rövid meghatározást próbáltam ide betenni; sajnálatos módon ezt bizony nem támogatták. Ami azért is érde kes, mert mondjuk, egy láp esetében fontos volna megjegyezni, ha már egyszer ex lege terület, tehát a törvény erejénél fogva védett terület, hogy bizony ritka és különleges lápi életközösségeknek az élettere, amelyek nagy fajszámúak és nagy változatosságga l rendelkeznek. Az érdekes dolog, hogy azt mondja az eredeti előterjesztés, hogy “talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom jellemzi”. Én azt gondolom, hogy nem “kifejlődésű” tőzegtartalom, hanem “kiterjedésű”. Tudjuk a kavicskúpon kialakult talajokat vagy a tőzegtalajokat: az nem kifejlődésű, hanem kiterjedésű. De hát erre sem voltak fogékonyak, úgyhogy akkor igazából, ami átírást jelentett volna, természetes, hogy nem volt rá fogékony az előterjesztő képviselője. Ezt nagyon sajnálom, mert itt is, visszaté rve a mocsárhoz, azt kell tudni, hogy a lápnak a megfogalmazása az, hogy állandó vízborítás alatt képződik, ehhez azt is kell tudni, hogy ezek zömükben korábbi tavakból, állóvizekből, lefolyástalan állóvizekből képződtek az ott elhaló növényzet és a víz eg yüttes hatására. Nagyon sajnálom, hogy a négy módosító indítványból, ami mind erre a pontra vonatkozott, egyetlenegy olyan elemet sem találtak, amire azt lehetett volna mondani, hogy ez konszenzussal támogatható lett volna, és az eredeti javaslat kicsit ja vítható lett volna. Kérdezem, elnök asszony, hogy folytathatome, és akkor megvan egyben, vagy kérjek újabb időt. (Dr. Kis Zoltán: Hadd folytassa, elnök asszony !) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Miután ismételten szót kért képviselő úr, 5 perces felszólalásra lehetőséget biztosítok. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen. Akkor folytatom, és lehet, hogy így kevesebb is lesz az idő. A másik, amit ide beemeltem, és ezért mondtam azt, hogy tulajdonképpen a kiterjeszkedés ellenére lehet, hogy szeren csés, ha ide azt a módosítást is beemeljük: a 2. §ban a mocsár meghatározását próbáltam beemelni. Még egyszer mondom, a meghatározása és a jellemzője ugyanaz, itt a szerves anyag miatti feltöltődés ugyanúgy jellemzője. Ebben is vita van köztünk, de úgy go ndolom, azt kell megnézni, hogy mi a jellemző, és nem azt, hogy miben van vita közöttünk. Mint tudjuk, a mocsarat nem engedték be a láppal egy kategóriába. Ez nem is kérdés, nem is vita ismét, az előterjesztő nem fogadta el. Van egy nagyon érdekes dolog a szikes tó vonatkozásában. Államtitkár úrral beszéltünk róla, és megjegyezte nekem, hogy miért írok be számot az előterjesztésbe. Azért írtam be számot, mert ez korrekt meghatározás, hogy milyen összes oldott ásványianyagtartalommal rendelkezik. Jelzem, ho gy egyébként az előterjesztés maga is használ számot. Tudom, hogy ez nem szerencsés dolog a törvényjavaslatban, de azért mertem beírni, mert használja maga az előterjesztő is. Nagyon lényeges a szikes tónál, és nem írták be az előterjesztők, a szikes tónak egyik jellemzője az, hogy csapadék vagy talajvíz hatására jön létre. Ez nagyon fontos különbség a láppal és a mocsárral szemben, ami egy élő tó elhalásából keletkezik, egy szikes tó esetében, ami csapadék, illetve az altalajvíz fölemelkedése. Másodlagos s zikesedésről egyébként olyan tavak közelében beszélünk, ahol nagy a nátriumtartalma vagy a talajnak, vagy az illető tónak, és ez a szomszéd területen feljön és felhozza a nátriumsókat, és a nátrium, úgymond, kivirágzik. Tehát lényeges a különbség a láphoz és a mocsárhoz képest, hogy ez csapadék, illetve talajvíz következtében jön létre,
