Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
308 pótlására nem elég. Hiányosság pedig már most, a beterjesztés nulladik ór ájában is érződik. Lehet, hogy nem valós hiányérzetről van szó, de a törvényt beterjesztő MSZPs barátaink már megfeledkeztek a marxi tételről: az elmélet próbája a praxis. Például a most tárgyalt, egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosít ásáról szóló törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésében, a 4. § 13/B. § (2) bekezdésében, és a 34. § 2/B. § (2) bekezdésében Agrárintervenciós Központot említ, holott ma már mindenki előtt ismert - és ma a miniszter úr is jelezte - a 81/2003as kormányrendelet, aminek a címe mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalról szól, és éppen az agrárintervenciós központ megszűnését tartalmazza. Az 1. § (2) bekezdése értelmében az MVH a SAPARDhivatal és az Agrárintervenciós Központ általános jogutódja. (16.50) A rendel et 7. §ának (1) bekezdése szerint ez 2003. július 1jén lép hatályba. A (2) bekezdésben az áll: e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Agrárintervenciós Központ létesítéséről szóló 108/1997es FMVrendelet. A jelenlegi törvényjavaslat pedig, amelyik említi az Agrárintervenciós Központot, 2004. január 1jén lép életbe. Ne élesben, EUtagságunk alatt derüljenek ki az ágazati struktúrának és intézményi háttérnek a közösségi szabályokkal kapcsolatos inkompatibilis elemei! Például a jelenle gi törvénymódosítások lehetőséget nyújtottak volna a szőlőbor ágazat Unióban létező struktúrájához történő erőteljesebb törvényi közelítéshez - gondolok itt az uniós ágazati integráció követendő modelljére. A termelők és a feldolgozók integrációját jelent ő pinceszövetkezeteken belül a kistermelők pincekönyvvezetési gondjai is leegyszerűsödnének, sőt megszűnnének, mint ahogyan az EUban éppen a pinceszövetkezetek általi könyvelés miatt nem létezik ilyen gond. Az integrációnak a piaci értékesítésben megmuta tkozó előnyét ezen a helyen, gondolom, nem szükséges hangsúlyoznom. Mivel a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egyben az ágazat terméktanácsi feladatait is ellátja, ezért a jelenlegi törvénymódosításnak törvényi lehetősége nyílt az alapanyagtermelés és feldolg ozás integrációjának az elősegítésére. Úgy tűnik, ezt az elmulasztott lehetőséget is már a tényleges EUtagságunk idején kell pótolnunk, természetesen akkor már az Unióban működő pinceszövetkezetek versenyelőnyével is megküzdve. Pedig Hamvas Béla az ágazat ban és a világban zajló integrációra már hatvan évvel ezelőtt felhívta a figyelmet, “A bor filozófiája” című művének mottójában előrevetíti a teljes integrációt: “Végül is ketten maradnak, Isten és a bor.” Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz so raiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak, aki az SZDSZ képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Önt illeti a szó. DR. KIS ZOLTÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Kös zönöm szépen, elnök asszony. Kékkői Zoltán hathatós érveire bizony nehéz olyan választ adni, amely egyértelműen tisztázná, hogy mi is van ma a magyarországi borpiacon, és mennyire van igazán komolyan kezelve ez a kérdés úgy, hogy a szabályozás a termelőtől a fogyasztóig egy olyan zárt rendszeren keresztül történjen, amelyben a borhamisítás, amely egyidős a bor megjelenésével is, olyan pici területre szoruljon vissza, ami társadalmilag még elviselhető, gazdaságilag nem zavaró, és ami a legfontosabb: nem sért i a valódi bort előállítók érdekeit. Ebben a Házban 1992 óta mindig kísérletet teszünk erre a szabályozásra, és hivatkozunk is a magyar exportérdekekre, hivatkozunk az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségességére, a jogharmonizációra és a parlamentben mindig aktuálisan ülő pártok egyöntetű elkötelezettségére a vonatkozásban, hogy márpedig itt rendet teszünk, és Magyarországon olyan termelői lehetőséget biztosítunk a borágazat szereplőinek, amely jövedelmet biztosít, amely a magyar bor rangját, hírnevét hosszú távon ismételten a korábbi időszaknak megfelelő színvonalra hozza, és még a
