Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
307 hogy a jövedéki törvény módosítása óta statisztikailag bizonyíthatóan megszaporodott a borhamisítás Magyarországon. Ezek után az sem tekinthető véletlennek, hogy a két liter alatti műanyag palackok kikerültek a jövedéki törvén y látóköréből, továbbá az sem lehet véletlen, hogy a mostani törvénymódosítási csomagból hiányzik a jövedéki törvény módosítása. Pedig az idei súlyos szőlőfagykár miatt végképp szükséges lenne a szakma által már évek óta a jövedéki törvény 54/D. § (2) beke zdésével kapcsolatban kért módosítás. Az adóraktári engedélymentességet ugyanis jelenleg az a termelő nem élvezheti, akinek teljesen elfagyott a szőlője, és ezért saját fogyasztású bor előállítására például 100 kilogramm szőlőt vásárol. Ennek a jogos igény nek a kielégítését is évek óta képviseli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, sőt a saját fogyasztású borkészítés támogatása nem termelői jogként, hanem alanyi jogként járna. Idézek a HNT két évvel ezelőtti állásfoglalásából: “Az évszázados hagyomá nyok alapján lehetővé kellene tenni, legfeljebb 500 kilogrammos mennyiségig, magánszemély számára a szőlővásárlást, és ebből saját tárolóhelyen, saját fogyasztásra a borkészítést.” Ezt annak idején Karakas képviselő úr is támogatta. Hogy az ágazati önregul ációra a külső erők különböző transzfereken keresztül befolyással bírnak, annak a hivatkozott statisztikai adatokon kívül egyéb kísérő jelenségei is vannak. Jelenleg Magyarországon a belföldi forgalomba kerülő mintegy 2,5 millió hektoliter bor fele palacko s, a másik fele kannás formában jut a fogyasztókhoz. Az 1980as években ezzel szemben a belföldi borforgalomnak még 80 százalékát adta a palackos értékesítés, pedig a nyolcvanas években a palackozási és forgalmazási lehetőségek sokkal korlátozottabbak volt ak. A piaci liberalizáció nálunk a szakmán kívüli befektetők irányába tett permanens szakmai engedményként summázható. Ez irányú észrevételeimet a törvénytervezet mezőgazdasági bizottság előtti vitájában is felvetettem, ahol a beterjesztő az FVM képviselet ében elmondta, idézem őt: “Az eredeti elképzelés szerint egy vonatkozásban módosult volna a jövedéki törvény, amely szabály mégsem jövedékitörvénymódosításként, hanem a bortörvénybe épült volna be.” Ez a bizonyos napi standolás kérdése - megint Karakas ké pviselő úrra hivatkozom , amely azt lett volna hivatva szolgálni, hogy a kereskedelemben is meg tudja fogni a borhamisítás kérdését, valamint hogy ki tudja rekeszteni az illegális termékeket a kereskedelmi forgalomból. Ezt a részét végül a kormány nem fog adta el, tehát ebben a javaslatban ez már nem szerepel, noha a tárca szerette volna. Vagyis a jövedéki törvényben nyitva hagyott, de mondhatjuk: szándékosan megnyitott nagykapuk bezárására semmilyen kormányzati szándék nincs. Továbbá a kiskapuk bezárására irányuló tervezetet is elvetette a kormány - itt tartunk ma, tíz és fél hónappal az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt. Apropó, tíz és fél hónap: a törvényjavaslat általános indoklásából idézek. “Mindkét törvény módosításának indoka az Európai Unióh oz történő csatlakozásunkra való felkészülés, a szőlő- és borágazat uniós követelmények szerinti működése, intézményi hátterének megteremtése. A törvénymódosítások 2004. január 1jével való hatálybalépése biztosítja a felkészülést a szakigazgatás számára i s.” Hogy ennek a törvénynek a benyújtásával is késésben van a kormány, az egyértelmű, de ehhez még ilyen cinikus indoklást megfogalmazni, hogy a törvény csatlakozás előtti négy hónappal való hatálybalépése biztosítja a felkészülést, az már a kigúnyolása az érintett ágazat szereplőinek. Főleg azt követően, hogy az EU legutóbbi jelentése expressis verbis kimondja: bizonyos lemaradások, adósságok a jelenlegi kormány idején halmozódtak fel. Egyébként is, a szezonév közbeni törvényi szabályozástól már Hamurabbi óta óvnak a törvényalkotók. Az ilyen jelentős törvénymódosításoknak az EUcsatlakozásunkat megelőzően minimálisan egy teljes szezonéven át hatályban kellene már lenniük. A törvénymódosítás 2004. január 1jével való hatálybalépése és a 2004. május 1jei EUcsatlakozás között fennmaradó 4 hónap sem a szakigazgatás törvényben rendezettek szerinti működésének begyakorlására, még kevésbé a rendszer működtetése közben mutatkozó hiányosságok
