Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
281 például egy olyan megoldás, hogy aki egy listát ajánlani akar, az menjen el a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalba, és ott tegye meg ajánlását, nyilván együtt járt volna egy lényegesen kisebb számmal. Végül úgy döntöttünk az előkészítés során, hogy lehetőleg minél kevesebbet változtassunk a jelenlegi rendszeren, amely az országgyűlési választásokon is és a helyi önkormányzati választásokon is érvényesül. Természetesen a szavazás során a választ ópolgárok egy listára szavazhatnak csak. A választás eredményének megállapítása kapcsán a d'Hondtmódszert javasolja alkalmazni az előterjesztés. Erről volt némi vita, felmerült, hogy esetleg helyette olyan, nemzetközileg is ismert megoldást válasszunk, am elyik a kisebb pártokat jobban segíti. A Szocialista Párt mindenféle megoldást, mindenféle nemzetközileg elismert, bevált megoldást elfogadhatónak tartott. Ezt a d'Hondtmódszert is elfogadhatónak tartjuk. Vita volt arról is, hogy milyen legyen a lista. Er edetileg a négy párt közül három azt javasolta, hogy ne zárt lista legyen. Javasoltuk ezt részben, mert a preferenciális listát támogatja egyébként maga az Európai Unió is, de úgy gondoltuk, talán helyesebb az, ha a választópolgárok nagyobb beleszólást kap nak abba, hogy a végső sorrend hogyan alakulhat ki. A Fidesz képviselőcsoportja nem támogatta ezt a javaslatot, és a magunk részéről azt mondtuk, hogy miután mind a két megoldás mellett sorolhatók fel érvek és ellenérvek, azért, hogy minél hamarabb meg tud junk egyezni fontos kérdésekben, elfogadtuk, és a Magyar Demokrata Fórum képviselői is elfogadták ebben a kérdésben a Fidesz álláspontját. A II. fejezet az európai parlamenti képviselők jogállásával foglalkozik. Itt van némi hiányérzetünk, és később majd k épviselőtársaim felszólalásaikban erről beszélnek bővebben, illetve módosító indítványokkal is próbáljuk javítani ezt a fejezetet. A fejezet részben az összeférhetetlenség szabályait sorolja föl, ezeket két csoportba lehet összefoglalni. Az egyik az Európa i Unió által megkövetelt szabályok. Ilyen például, hogy nem lehet az Európai Közösségek Bizottságának tagja az európai képviselő, vagy ami nagyon nagy vitát váltott ki, és sokáig próbáltunk valamiféle megoldást keresni rá, ez az összeférhetetlenség a magya r országgyűlési képviselői mandátummal. De miután ez kötelező szabálya az Európai Uniónak, ezt kénytelenek voltunk betenni a javaslatba. A másik csoportja ezeknek a szabályoknak pedig azonos kikötéseket tartalmaz, mint a magyar országgyűlési képviselők öss zeférhetetlenségi szabályai. Tehát például bíró, ügyész, közigazgatási szerv köztisztviselője nem lehet, és számos egyéb kérdés. Foglalkozik e fejezet a képviselői megbízatás megszűnésével, illetve az Európai Parlament tagjának munkajogi és társadalombizto sítási jogállásával. Mint már említettem, ezzel fogunk majd részletesebben is foglalkozni, én csak két gondolatot szeretnék itt megemlíteni a hiányérzetünkkel kapcsolatban. Az egyik az, hogy véleményünk szerint szabályozni kellene az európai parlamenti kép viselő és a Magyar Országgyűlés kapcsolatát, gondolva arra például, hogy az európai parlamenti képviselő tanácskozási joggal részt vehessen az Országgyűlés bizottságainak ülésén, esetleg a plenáris ülésen. A másik ilyen fontos szabály az átláthatóság, amit megteremtettünk az előző ciklusokban az országgyűlési képviselők vonatkozásában. Úgy gondoljuk, hogy ezt meg kell teremteni az európai parlamenti képviselők vonatkozásában is. Mint említettem, a módosuló rendelkezések egyik nagy csoportja az, amelyik a vá lasztási eljárásról szóló törvényt módosítja. Itt néhány dologra szeretnék kitérni. Az egyik ilyen, hogy kiegészül a választási törvény a külképviseleti választási iroda fogalmával. Ez összefüggésben van már a legnagyobb vitatémánkkal, azzal, hogy milyen m ódon szavazhatnak majd az európai parlamenti választásokon a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok. Külön fejezet foglalkozna a választási eljárási törvényben - a XI/A. fejezet - az európai parlamenti képviselők választásával. Én itt csak a lényeges elemeket emelném ki. Az egyik ilyen, hogy külképviseleti névjegyzéket kell létrehozni, a másik, hogy a választási szervek között megjelenik a külképviseleti választási iroda, mint már említettem; az ajánlás alcím alatt az, hogy az
