Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BALLA MIHÁLY (Fidesz):
208 Köszönöm szépen, elnök úr, értettem a célzást, és igyekszem is ehhez tartani magam. Részben azért is, mert amikor a felszólalásomat írásban leadtam, azon gondolkodtam, hogy végül is miről beszélhetek majd én itt, mikor tudom azt, hogy elhangzanak a vezérszónoklatok, elhangoznak a különböző álláspontok, és várhatóan elég sok kérdésben végigjárjuk a státustörvény, kedvezménytörvény vagy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítását. Akkor arra gondoltam, hogy egy kérdéskörhöz szeretnék hozzászólni az egész törv énnyel kapcsolatban, amelyet én személy szerint talán az egész törvény legfőbb szimbólumának tekintek, és úgy gondolom, hogy ezzel nemcsak én vagyok így: ez az úgynevezett magyarigazolvány, amely valamilyen jogi formába öntötte az egységes nemzeti együvé t artozás gondolatiságát. Ezt azért is mondom, mert a mai eddigi vitában elég sok képviselőtársam foglalkozott a magyarigazolvánnyal, de senki nem emelte még ki igazából azt a lényegi dolgot, hogy mit jelentett ez az igazolvány, nem nekünk itt a parlamenten belül, nem a magyarországi magyarság számára, hanem a határon túl élő magyarok számára, azon túl, hogy természetesen ennek az igazolványnak nagyon sok logikai összefüggése van a törvény végrehajtási lehetőségeivel. Emlékszem arra a pillanatra, amikor két é vvel ezelőtt itt a parlamentben elfogadtuk a kedvezménytörvényt, elfogadtuk a határon túl élő magyarokról szóló törvényt, és itt ültek a határon túli magyarok képviselői, és be kell vallani őszintén, nagyon sokan könnyeikkel küszködtek akkor, amikor ezt a törvényt elfogadtuk, és kölcsönösen megtapsoltuk egymást, hiszen óriási munka, óriási erőfeszítés, évtizedes, utolsó hónapok kemény munkája állt a mögött a döntés mögött, amit akkor hozott a parlament 9394 százaléka, és ez a parlamenti patkó mindkét oldal án nagyon kemény munkát jelentett. De a legfontosabb dolog akkor az volt, hogy már a megelőző Magyar Állandó Értekezleten megfogalmazódott az az igény, hogy egy egységes álláspont alakuljon ki, és tulajdonképpen a Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyar szervezetek százszázalékosan támogatták ezt a törvénytervezetet. Olyannyira, hogy az akkori Magyar Állandó Értekezleten… - s itt egy pillanatra visszakapcsolnék arra, amit Szabó Zoltán képviselőtársam mondott: a magyarság szabad identitásválasztása , az, hogy valaki magyarnak vallja magát, csak egy fő pontja annak, hogy valaki a magyarigazolvány tulajdonosa lehet, emellé még több olyan feltételnek is meg kellett felelni, ami tulajdonképpen igazából a magyarságra szűkíti le a magyarigazolvány tulajdon lási lehetőségeit. Mikor annak idején ez a törvény megszületett, vagy néhány héttel később felvidéki magyarokkal találkoztam, mivel választókörzetem közel esik a szlovák határhoz, és a másik oldalon nagyon sok magyarlakta terület van. Sokan elmondták nekem : mindegy, hogy milyen támogatást kapnak, mindegy, hogy milyen kedvezményekben részesülnek, számukra a legfontosabb dolog, hogy hivatalosan kimondhatják magukról, hivatalosan magyaroknak vallhatják magukat, és erről egy jogi formátumban, egy magyarigazolvá ny formájában még igazolást is kaphatnak. Ezzel a lehetőséggel napjainkig mintegy 700 ezer határon túl élő magyar élt, és úgy gondolom, hogy abból a lelki, érzelmi közösséghez való tartozástól indíttatva teszik ezt meg, amit mi sokszor itthon nem tudunk an nyira megérteni, mint ahogy ők ezt ott az ő saját környezetükben át tudják élni. Mégis, azért egykét gondolatot egyáltalán hozzáfűznék ahhoz, hogy ez az igazolvány a gyakorlatban milyen segítséget jelenthetett, milyen segítséget jelentett eddig a határon túl élő magyaroknak. Hiszen szomorúan tapasztaltam a jelenlegi módosításokat átlapozva, hogy a magyarigazolvány kapcsán, amely kedvezmények, támogatások odaítélésére jogosított, ez a lehetőség felhígult. Tehát tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a magya rigazolványtól függetlenné váltak bizonyos támogatási formák, illetve leszűkültek azok a támogatási formák, amelyeket a magyarigazolvánnyal együtt lehet érvényesíteni. Másrészt amit nagyon fontosnak tartok - lehet, hogy kicsit cinikus megjegyzés vagy nem i llik ehhez a témához , úgy gondolom, hogy ha végigvezetjük a jelenlegi törvénymódosításon az igazolvány szerepét, akkor lassanlassan ott tartunk, hogy nem ér többet egy MÁV vagy egy BKV kedvezményes igazolásnál, hiszen ha Magyarországra érkeznek, az év f olyamán néhány alkalommal használhatják kedvezményesen az utazási
