Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BALLA MIHÁLY (Fidesz):
207 országokat európai főbíráknál. És akkor innentől kezdve kire számítsanak az ott élő magyarok? Ezt a veszélyt érzik most, hogy a státustör vény kiüresítésével tulajdonképpen csak a formája jelenik meg annak a szemléletváltásnak, amit a polgári kormány és a mostani szocialistaliberális kormány nézőpontja között éreznek. Eddig úgy érezték, hogy végre tartoznak megint valahová, végre az anyaors zág vállalja őket - s mára odáig jutottunk, hogy az anyaország könnyedén lemond róluk a realitásokra, a nemzetközi elvárásokra vagy az európai hatalmi centrumokra való hivatkozások okán. Térjünk még egy pillanatig rá arra, hogy mi is ezeknek az európai hivatkozásoknak talán a legfontosabb eleme, nevezetesen ez a bizonyos diszkriminációs tilalom. A törvény eredeti célja az volt, hogy a kisebbségi léthelyzetben élő magyarok kedvezményhez jutása, segítése a magyar állam részéről úgy történjen meg, hogy a magyar kultúrát, a magyar nyelven folyó oktatást támogatjuk. Ezt a célt egyébként az Európa Tanács velencei bizottságának nagytekintélyű jogászai legitimnek ítélték meg, s azért, mert ily módon csökkenthető az a hátrány, amelyet a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek a többségi nemzetek tagjaival szemben elszenvednek, és ily módon állítható helyre a valódi egyenlőség a kisebbségekhez és a többségekhez tartozó személyek között. Ugyanis az Európai Unió közösségi jogának a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezései sem tiltják azt, hogy e bizonyos pozitív diszkrimináció vagy positiv action - ahogy a szóhasználat szól - keretében egyes tagállamok olyan különleges intézkedéseket is tegyenek, amelyek megelőzik vagy kompenz álják az etnikai származáshoz fűződő hátrányokat. Felismerve azt a tényt, hogy még jó darabig nem számíthatunk arra, hogy a szomszéd országokban például anyanyelvi felsőoktatást finanszírozzon az állami költségvetés akár Romániában, akár Szlovákiában, lépé seket kellett tenni azért, hogy legalább a magyar állam áldozatvállalásából magánegyetemek formájában a felsőoktatása, egyáltalán az értelmiségképzése ezeknek a közösségeknek megvalósulhasson. Ezek voltak annak a komplex intézkedéscsomagnak a részei, amely eket mi a határon átívelő nemzeti újraegyesítés programjának szántunk, és ma is annak tartunk. Ennek egyes elemeit kiemelve vagy egyes elvi alapjait megkérdőjelezve az egész eddigi erőfeszítésünk omolhat össze. Nem kevesebbről szól tehát ez a törvény, mint arról, hogy valójában magunkénak érezzüke még a határon túli magyarokat. Valójában erőforrásnak, nemzeti kincsnek, a nemzeti hagyományok hordozóinak tekintjük őket - vagy tehertételnek? (4.50) Úgy tűnik számunkra, hogy a szocialistaszabad demokrata korm ány egy kipipálandó feladatként most elénk hozta ezt a törvényjavaslatot, ha úgy tetszik, a lehető legrövidebb idő alatt áterőszakolja a parlamentben. Most már így öt óra felé járva, kint már hajnalodik is talán, tehát reggelbe nyúló vitában mondhatjuk el az álláspontunkat, gyakorlatilag üres padsorok előtt - mert már csak államtitkár úr maradt itt a szocialistaszabad demokrata kormány részéről , pedig még volna mit mondanunk (Szabó Vilmos: Nyugodtan.) , és kicsit egyoldalúra sikeredik ez. Néha megkapjuk a fejbedöngöléseket, a vádakat, hogy mi mindent milyen rosszul csináltunk, és nem tételezik föl rólunk, hogy milyen szándékokkal, milyen erőfeszítésekkel próbáltunk segíteni, és próbálunk még valamit megmenteni azokból a kedvezményekből és azokból az elvek ből, amelyeket a státustörvény jelentett. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Biztosíthatom a képviselő urat, innen látszik, hogy világosodik, már hajnal van, hiszen itt láthatók az a blakok az én pozíciómból. Még egyszer tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy nincs időhatára a felszólalásoknak, legfeljebb az önuralom és az önmérséklet. Balla Mihály képviselő úr következik, Fideszfrakció. BALLA MIHÁLY (Fidesz) :
