Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
196 hogy mit jelent közjogilag 10 milliós Magyarország miniszterelnöke lenni, ugyanakkor tudta, mit jelent a nemzetben való gondolkodás. Trianon a magyar nemzet tragéd iája, nyugodtan állíthatjuk, hogy a XX. század legnagyobb sebe. Trianon óta mi, magyarok tudjuk, hogy más a felelőssége és más a hozzáállása külpolitikában, Európapolitikában, kisebbségpolitikában egy olyan államnak, amelyik önmagával határos, amellyel a XX. században csúfot űzött Európa és a világ. A '90 és '94 közötti MDFkormány külpolitikája három pont mentén foglalható össze, és örülök, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége is úgy emlékszik vissza erre a három pilléren álló, a rendszerváltozás hajnalán kialakult külpolitikára, hogy egyik sem nélkülözheti a másikat. Az első volt az euroatlanti integráció, a második a jószomszédi viszony kiépítése, a harmadik az összmagyarságot érintő nemzetpolitika. Ezek egymás nélkül nem működnek, bármelyik hiányzik ebbő l a rendszerből, bizony a másik kettőnek a létét is veszélyezteti. A Fórum ekkor fogalmazta meg, '90 és '94 közötti külpolitikájában, hogy a Kárpátmedencében élő magyarságnak egyetlen történelmi realitása az újraegyesítés kapcsán az európai uniós csatlako zás. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a ciklusban jött létre a Határon Túli Magyarok Hivatala, ebben a ciklusban jött létre az Illyés Közalapítvány, ebben a ciklusban jött létre a Kézfogás Közalapítvány. Ezeknek az intézményeknek a léte és az ezekből az in tézményekből származó kedvezményeknek a jó szándéka Magyarországnak azt az elkötelezett politikáját tükrözte a rendszerváltozás hajnalán, hogy az összmagyarság bevonásával kíván nemzetpolitikát megvalósítani. Tisztelt Képviselőtársaim! Antall József kormán ya külpolitikai és nemzetpolitikai törekvéseiben két dolgot világossá tett. Az első, hogy az anyaországnak joga és szükség esetén kötelessége is megvédeni a határon túl élő közösségeit, beleértve ebbe nemzetközi fórumokon tett fellépését is. A második, hog y a határon túli magyarság ügyében kormányzópárt és ellenzék csak úgy foglaljon állást, ha a határon túli magyarok legitim szervezeteinek legitim vezetőivel egyetértésben van. Megadatott a lehetősége annak is, hogy a magyar kormány, kormányzó és ellenzéki pártok, valamint a határon túli magyarság politikai szervezeteinek konzultációja intézményesült formában létrejöhessen. Hiszen jól emlékszünk arra, hogyan kezdődött a magyarmagyar csúcs, a magyarországi és a szomszédságbeli magyar politikai erőknek hogyan alakult ki egy közös tanácskozó testülete, majd ebből hogyan alakult meg 1999. február 20án a Magyar Állandó Értekezlet, amely megteremtette a tényleges fórumát és alakját egy ilyen nemzeti együttes döntéshozatalnak. 2001ben az Országgyűléshez beterjesz tett kedvezménytörvény korszakos jelentőségű volt, és egészen új fejezetet nyitott meg a magyarság nemzeti együvé tartozásának folyamatában. Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, ne használják azt a szót, hogy a kedvezménytörvény megbukott, meg földön van és hasonlók! Egy olyan törvény született meg 2001ben, amely nemzeti szolidaritásunk első közjogias formája volt, az első törvénye. Nagy örömmel támogattam volna, hogy ha egy ilyen előzmény után, ami folyamatot az Antallkormány elindított, '94 és '98 köz ött hasonló törvényt alkotott volna meg az a kormány, amelyik akkor kormányzásra kapott lehetőséget, most pedig oly könnyen kritizál egy olyan törvényt, amely valójában, érezzük, látjuk, akik határon túl járunk, korszakot nyitott meg. (3.50) Tisztelt Képvi selőtársaim! Úgy látszott, hogy a Magyar Demokrata Fórum által megkezdett folyamatok révbe érnek a törvény elfogadásával. Akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy akkor miért volt szükség ennek a törvénynek a módosítására. A kormány által benyújtott tervezet a hatályos törvénynél nem lett jobb, a kedvezményezettek és a kedvezmények körét egy terület kivételével nem szélesítette, de arra sem lehet hivatkozni, hogy az elfogadása óta eltelt időszak nagy változásai tették indokolttá a törvény revízióját.
