Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
189 külügyminiszter úr megfogalmazta, hogy nemzetközi szerződéstől teszi függővé az oktatásinevelési, illetve a taneszköztámogatás folyósítását. (3.10) Milyen önveszélyes magatartás ez, hogy mi tesszük függővé a saját t örvényünkben nemzetközi szerződéstől egy olyan támogatásnak a folyósíthatóságát, amivel kapcsolatban hadd emlékeztessem önöket arra, hogy még a román kormány az Európa tanácsi beadványában sem nehezményezte az oktatásinevelési támogatás ügyét? És most sze gény Szabó Vilmos államtitkár úrnak tárgyalnia kell majd román partnerével arról, hogy milyen szerződés alapján lesz majd folyósítható az oktatásinevelési támogatás. Ennek a magatartásnak az a neve, hogy önveszélyesség, tisztelt kormány. Semmi nem indokol ja, hogy ilyen kényszerzubbonyba szorítsák bele a saját határon túli ügyekkel foglalkozó államtitkárukat! Nem lennék az ő helyében. A határátlépéssel kapcsolatban elhangzott a megjegyzés. Sajnálatos, hogy azáltal, hogy ez a passzus kikerül a státustörvényb ől, semmilyen perspektívát nem nyújt a magyar kormány a vajdasági és a kárpátaljai magyarság számára sem a schengeni rendszerhez történő csatlakozást megelőzően, sem pedig azt követően, hogy bármilyen kedvezményes elbánást kapjanak. Bár a kormányzat tesz o lyan politikai nyilatkozatokat, hogy a schengeni rendszerhez történő csatlakozás előtt lesz ilyen elem, de a lényegi kérdés, a fontos kérdés - és ezért kellett volna benne hagyni a státustörvényben ezeket a passzusokat a kedvezményes határátlépési bánásmód ra vonatkozóan , hogy a schengeni rendszerhez történő 2007es csatlakozás után mi lesz. Fönntarthatóak leszneke adott esetben ezekben a relációkban az esetleg megadott kedvezmények, amelyeket az elkövetkezendő időszakban talán ki lehet csikarni a magyar kormányból? Végül azt a konkrétumot is szeretném azért én is megemlíteni, hogy itt a határon túli magyarokról szóló törvény helyett a nyelv és a kultúra védelméről szóló, frankofóniatörvényhez hasonló jogszabállyal van dolgunk. Ezzel önmagában nem lenne b aj, csak a kettőnek egymáshoz ilyen értelemben semmi köze nincsen. Való igaz, ez a mostani vita - 2 óra után kezdtük el a státustörvény vitáját - a demokratikus eljárás karikatúrája. Mind a két nap az utolsó napirendi pont, ma is, és valószínűleg holnap is hasonló körben, hasonló időpontban töltjük az időnket, jövő heti végszavazással. S mint tudjuk, ezt a jövő heti végszavazást csak úgy lehet megejteni, ha egyetlenegy módosító javaslatot sem fognak elfogadni. Így kell, lenyomják a magyar parlament torkán, rendkívül méltatlan formában ezt a vitát. Persze a külügyminiszter, a felelős miniszter elmondja a mondókáját, föláll és távozik, majd egy ilyen értelemben illetéktelen államtitkár - mert a Külügyminisztérium a jogszabály előterjesztője - veszi át a minisz ter helyét. Ez a vita méltatlan, nem feltétlenül a parlamenthez, nem a Szocialista Párthoz, hanem a határon túli magyarsághoz. A 98 százalékról engedjenek meg néhány szót! A határon túli magyarok jogfeladásként élik meg, amit most ennek a jogszabálynak a k eretében részben az ő politikai vezetőik, részben a magyar parlament elvégez. Jogfeladásként élik meg, és ez egy komoly kiábránduláshoz vezethet az országból, de mindenféleképpen az önök kormányából. Ne tévesszék össze a támogatást azzal, hogy tudomásul ve szik ezt a módosítócsomagot! Kettős kényszer alatt élnek a határon túli magyarok. Egyetlenegy Magyarország van, amihez tartozhatnak, de egyidejűleg nagyon komoly nyomás és diszkriminatív létforma keretében élnek a szomszédos országokban. Lehet, hogy 98 szá zalék, de nem lepődnék meg, ha egy alapos közvéleménykutatás a módosítójavaslatcsomag 98 százalékos elutasítását tenné egyértelműen nyilvánvalóvá a határon túli magyarok körében. Azért azt a két politikai szervezetet szeretném néven nevezni, akik nyíltan vállalták, hogy nem támogatják ezt a csomagot: a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, illetőleg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Téved a külügyminiszter úr, ha úgy gondolja, hogy a másik kárpátaljai szervezet az erőteljesebb és a befolyásosabb a neg yedik legjelentősebb határon túli magyar közösség berkein belül.
