Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TABAJDI CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
185 Mindezekre tekintettel a bizottság a kormány előterjesztését általános vitára alkalmasnak tar tja, céljaival egyetért és azt támogatja, és a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. A bizottság kisebbségi véleményt nem fogalmaz meg. Tisztelt Országgyűlé s! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Közben természetesen kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Tabajdi Csabának, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólaló ké pviselőnek. DR. TABAJDI CSABA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A magyar szocialisták üdvözlik és egyértelműen támogatják a kedvezménytörvény módosítását, hiszen pont két év telt el, szinte napra pontosan, mikor a Ház elfogadta a kedvezménytörvényt 2001 júniusában, és éppen itt volt az ideje, hogy befejeződjön a kedvezménytörvény nemzetközi vesszőfutása. Nagyon fontos áttörés történt a Magyar Állandó Értekezlet májusi ülésén, amikor is az ott jelen levő határon tú li magyar szervezetek mögött levő 98 százalék támogatta ezt a módosítást. Győzött a józan realizmus, és tulajdonképpen ezzel a módosítással én négy fő pozitív elemet szeretnék kiemelni. Először is végre pontosan tudhatják a határon túliak, hogy melyek lesz nek pontosan a kedvezmények és a támogatások, másrészt végre teljeskörűen alkalmazható - egy szomszéd kivételével - a kedvezménytörvény. Harmadik: stabil alap 2004 után is, eltérően a két évvel ezelőtti változattól, és negyedrészt, de nem utolsósorban végr e a lényeggel fogunk foglalkozni. Végre befejezzük a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos vitákat, és áttérünk a lényegre. Mert a lényeg, és ezt elmondtam két évvel ezelőtt is, az önszerveződés, az autonómiaszigetek segítése, hogy mi történik Csíksomlyón, mi t örténik Déván Böjte atyánál, mi történik Kathó Bélánál, tehát az autonómiaszigetek önszerveződését hogyan tudjuk segíteni. Mellesleg megjegyzem, hogy míg 1994 és '98 között kétszer került sor a Kárpátmedencei egyházi találkozóra, addig az Orbánkormány id ején egyetlenegy alkalommal került sor, holott az önszerveződésnek a legfontosabb hordozói a történelmi egyházak a Kárpátmedencében. Végre a megélhetés kérdéseivel fogunk foglalkozni: hogyan lehetne segíteni érdemben a határon túli vállalkozói réteget, ho gyan lehetne segíteni, hogy a privatizáció során ne szoruljon ki a magyarság, hogy Székelyföldön a föld a magyaroké legyen. Ezek a nemzetstratégia igazi kérdései, és ilyen értelemben hála istennek, hogy befejezzük a kedvezménytörvényről folyó vitákat. Pont osabban ennek a jogi része fejeződik be, mert a viták folytatódnak. Folytatódnak belpolitikailag is, ezt mutatja a mai este; folytatódni fognak nemzetközileg is, mert lesz még két olyan szomszéd, amely vélhetőleg folytatni fogja a kedvezménytörvény bírálat át, még akkor is, ha ez már teljesen védhető, eurokonform álláspont. A Magyar Szocialista Párt lelkiismerettel szavazza meg a törvény módosítását, éppen az említett 98 százalék következtében, hiszen ami megfelel a határon túli magyaroknak, az megfelel az M SZPnek is. (2.50) Nem lehetünk határon túlibbak a határon túliaknál. Ha ezt a határon túli magyar szervezetek legitim vezetői elfogadták, akkor nekünk ezt illik tiszteletben tartani. Sürget az idő. Pontosabban itt ma már fölvetődött, hogy akkor most tessé k megmondani, melyik álláspont az igaz. Az, ami megfogalmazódott ellenzéki oldalról, hogy túl sokat, egy évet fordított a jelenlegi kormány ennek a törvénynek a módosítására, kvázi késlekedett? Vagy az, ami ma este elhangzott, hogy kapkod a kormány, és itt valamiféle sürgősséggel próbálja ezeket a fontos
