Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TABAJDI CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
186 kérdéseket megtárgyalni? Mellesleg nem most tárgyaltuk, az elmúlt két évben meg azt megelőzően is másról sem szólt a vita, mint a kedvezménytörvényről. A lezárást sürgetik a nemzetközi körülmények is. Egyál talán nem szolgálta a magyarság ügyét, sem a határon túli magyarok ügyét, sem Magyarország presztízsét az a nemzetközi vita, ami kialakult. Éppen utoljára Németh Zsolt is megélhette - Frunda Györggyel éltük át március elején az Európa Tanács Parlamenti Köz gyűlése jogi és emberi jogi bizottságában a Jürgensjelentés végszavazását , hogy más, korábban velünk rokonszenvező személyiségek sem támogatták azokat a módosító javaslatokat, amelyeket szerettek volna, szerettünk volna magyar részről átvinni. Nem segít ette és nem segíti, mert a gyanú árnyéka vetült sajnos a magyarság ügyére, és ha nem zárná le a parlament… - teljesen helyes, még akkor is, ha kései órán. Megjegyzem, hogy az én emlékezetem nem olyan rövid, hogy ne emlékeznék arra: a részletes vitát anno M artonyi külügyminiszter úr éjfél után zárta le, pedig akkor még nem egy törvény módosításáról szólt a történet, hanem egy törvény elfogadásáról. Lehet ezt ellenőrizni, itt van előttem az akkori jegyzőkönyv időpontja. Számunkra nagyon fontos, hogy Strasbour gban június 25én ne marasztalhassák el Magyarországot, vagyis Jürgens úr számára a határozattervezetnek az utolsó pontja váljon okafogyottá, amely kvázi felszólítja Magyarországot, hogy módosítsa a törvényt, mert be tudjuk jelenteni, hogy Magyarország a t örvénymódosítást megtette. A kedvezménytörvény él, ebben vannak viták. Hogy megbukott vagy nem bukott meg? A kedvezménytörvény nem bukott meg. Orra bukott. Ez igaz. De 600 ezer fölött van az igénylők száma, van valós nemzetépítő, szimbolikus funkciója, és marad is. Akármit is mondanak a túloldalon, marad valós nemzetépítő funkciója. Szimbolikus is, és az önszervezést elősegítő funkciója. Van és marad valós kultúra- és nyelvőrző funkciója. Ezért tartottuk fontosnak, hogy őrizzünk meg mindent, ami megőrizhető . Természetesen hozzáteszem, több mindent lehetett volna megőrizni, de ehhez eredetileg is 2001 júniusában egy szakmailag sokkal precízebb, pontosabb törvényt kellett volna elfogadni. És bizony erre lettek volna esélyek. Hiszen ha valaki megnézi, hogy mily en módosító javaslatok voltak akkor, akkor meg lehet látni, hogy minden konkrétum, amit a velencei bizottság később kifogásolt, bent volt módosító javaslatként, általam, illetőleg a szocialista képviselőcsoport által benyújtott módosító javaslatként. Így a személyi hatályra vonatkozólag, az ajánlóirodákra vonatkozólag, a konzulátusokra és az adatvédelemre vonatkozólag. Nem ártott volna akkor, ha nagyobb alázat van és nagyobb együttműködési készség. Voltak természetesen olyan személyiségei mind a Fidesznek, mind pedig az akkori kormánynak, akik hajlandók voltak tisztes egyeztetésre, és ugyanakkor voltak olyanok is, vannak jelen ebben a teremben is, akik ha hajlandók lettek volna egy komolyabb pártközi egyeztetésre, akkor mindezt a kedvezménytörvény és a magya rság ügye megspórolhatta volna saját magának. Következésképpen amikor itt némely urak szerintem csak merő tájékozatlanságból bizonyos dolgokat számon kérnek a jelenlegi módosításon, akkor el kell mondjam Révész Máriusznak és másoknak is, hogy tetszettek vo lna ezt a törvényt alaposabban, tisztességesebben megcsinálni. Mert a velencei bizottság mondja ki - az a velencei bizottság, amelyet Martonyi külügyminiszter úr kért föl, és amelynek a véleményét végül is, ha nehezen is, de azért az Orbánkormány, bár elő ször úgy tett, mintha nem kellene elfogadni, majd aztán mégiscsak belátta, hogy nincs más, mint hogy el kell fogadnia , ez a velencei bizottság mondja ki expressis verbis, hogy az anyaország határon túli nemzetrészeknek nyújtott támogatásának alapvetően a kultúra és az oktatás területén van tere, és hozzáteszi, hogy gazdasági és szociális kérdésekben csak kivételes esetekben nyújtható kedvezményes bánásmód. Készülve a mai vitára, tegnap nagyon részletesen megnéztem, el is tudom juttatni oda képviselőtársai mnak, hogy ugyan, nézzék már meg, hogy pontosan idézeme a velencei bizottságnak ezeket a nem lényegtelen, nagyon fontos passzusait, amelyek jobb lett volna, ha nem következnek be, mert több mindent meg tudtunk volna őrizni. De ha már kialakult ez a vita, ha már az
