Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
177 2002 novemberében a Magyar Állandó Értekezleten elfogadást nyert egy szerényen módosított törvény. Mi a kormány részérő l abból indultunk ki, hogy a lehető legkisebb mértékben módosítva próbáljuk elfogadhatóvá tenni a törvényt. Az egyeztetések során kiderült, hogy ez sem a szomszédok számára nem megfelelő, sem az európai intézmények számára nem elfogadható. Így tehát tovább kellett folytatni a munkát, szembe kellett nézni azzal, hogy jelentősebb módosításokra van szükség. A kormány ettől kezdve arra törekedett, hogy egyrészt feloldja a szomszédos országokkal kialakult, a kétoldalú kapcsolatok építését akadályozó feszültségek et; másrészt hogy feloldja az európai intézmények fenntartásait a kedvezménytörvénnyel, illetve Magyarországgal, a Magyar Köztársasággal szemben. Arra törekedtünk, hogy a törvény minden valóban fontos elemét megőrizve a törvényt alkalmazhatóvá tegyük a szo mszédos országokban, hiszen a legjobb szándéktól vezetett, a legemelkedettebb megfogalmazások sem érnek semmit, ha azok a szomszédos országok ellenállása miatt és az európai intézmények fenntartásai miatt alkalmazhatatlanná teszik a törvényt, és ezzel lény egében megakadályozzák a kedvezmények, a támogatások nyújtását. És végül: arra törekedtünk, hogy a törvény változatlan formában alkalmazható legyen Magyarország és egyes szomszédai Európai Unióhoz történő csatlakozása után is, hogy ne kelljen 2004. május 1je után a törvényt újra módosítani. Bizony, egy teljes esztendőt vett igénybe ez az egyeztetés, egy teljes esztendőt vett igénybe az álláspontok közös nevezőre hozása. Egyeztettünk mindenekelőtt az érintettekkel, a határon túli magyarság pártjaival, szerv ezeteivel, egyeztettünk a magyarországi parlamenti pártokkal, egyeztettünk a szomszédos országok kormányaival, és egyeztettünk valamennyi érintett európai intézménnyel, az Európa Tanáccsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, és érthető m ódon, mivel közben eljutottunk a csatlakozás küszöbére, különös figyelemmel egyeztettünk az Európai Unióval. A számos szakértői és politikai, két- és többoldalú egyeztetés, a módosítások kialakítása során mindvégig megőriztük a törvény eredeti céljait. A t örvény a most beterjesztett, módosított formában is változatlanul hatékony támogatást ad ahhoz, hogy a határon túli magyarság a szülőföldjén maradjon és ott boldoguljon, hogy megőrizze magyarságát, megőrizze nyelvét és kultúráját, és hogy zavartalan legyen a kapcsolattartása Magyarországgal. Az eredeti, a 2001ben elfogadott törvényhez képest a módosítások nem szűkítették, hanem bővítették a kedvezmények és a kedvezményezettek körét. Néhány példa ennek alátámasztására: az oktatásinevelési támogatást már eg y gyermek után is igénybe lehet venni a módosított törvény szerint; a módosítás szerint évente négy alkalommal vehető igénybe a 90 százalékos, menettérti utazási kedvezmény; kedvezményeket kapnak a Kárpátmedencében élő magyar akadémikusok, a Magyar Tudomá nyos Akadémia külső tagjai is. A módosítás során ugyanakkor el kellett hagyni az eredeti törvény valamennyi olyan szakaszát, amely ellentétes az Európai Unió normáival, a közös jogrenddel, az Európai Unió előírásaival. Más megfogalmazással kellett kiváltan i például a preambulumban szereplő utalást a határon túli magyaroknak az egységes magyar nemzethez tartozására, mert az európai intézmények szerint ez a határon túli magyarok és Magyarország között valamiféle különleges politikai, illetve közjogi kapcsolat ra céloz, ami viszont sérti a szomszédos országok szuverenitását. Természetesen a magyar parlament vitathatja ezt a felfogást, de mivel az Európai Unióhoz akarunk csatlakozni, az Európai Unió véleményét ebben figyelmen kívül hagyni, lesöpörni, egy kézlegyi ntéssel elintézni (Révész Máriusz: Kinek a véleménye volt ez?) nyilván nem lehet. (Dr. Eörsi Mátyás: Kiabálj egy kicsikét még!) Képviselő Úr! Úgy tudom, hogy sem kétperces felszólalásra, sem bekiabálásra nem ad a Házszabály lehetőséget az expozé közben. No s, az új megfogalmazás a magyar kulturális örökséghez való kötődésre utal mint a magyar nemzethez való tartozás kifejeződésére - így szól a módosított megfogalmazás, ami elfogadható az európai intézmények számára.
