Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
151 Köszönö m szépen. Megadom a szót Pap János képviselő úrnak, Fidesz. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, hogy nem késői órában vagyunk, hanem korai órában, és a természet védelméről mindig jó beszélni. Igaz , hogy nem túl szimpatikus, ha képviselőtársaim egészen másra készülnek; ezt már megtapasztalhattuk. Egy rövid törvény van előttünk. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam részt venni a környezetvédelmi bizottság ülésén, mert néhány dologra biztosan rá tudtunk v olna világítani, ami az általános vitára való alkalmasságot ugyan nem változtatta volna meg, de rámutatott volna egy picit a javaslat hiányosságaira. A törvényjavaslatból talán négy elemet lehet kiemelni. Valami hiányzik belőle; van, ami a törvényjavaslatb ól hiányzik, és ha egyszer hozzányúlunk, akkor legalább azt a részt, amit módosítunk, teljessé kéne tenni. Mi hiányzik belőle? Tisztelt miniszter úr, hiányzik belőle a mocsár. Elárulom, hogy miért hiányzik belőle, bár államtitkár úrnak már elmondtam. Ha ön ök a minisztérium és az Akadémia által kiadott környezet- és természetvédelmi enciklopédiát felütik és elolvassák benne a mocsár és a láp meghatározását, akkor kiderül számukra, hogy a mocsár és a láp közé szinte egyenlőségjel tehető, de a hasonlóság nagyo n nagy. Ezzel szemben a mocsár ebből a javaslatból kimaradt. Aztán kimaradt más is, ami még a Hornkormány idején indult, és az elmúlt négy évben igen nagy szerepet kapott - s néhány képviselőtársammal igen sokat dolgoztunk rajta , mégpedig a holtág. Ha a patak és a kisebb vízfolyások benne vannak, akkor kérdezem én, hogy azok a holtágak - s itt elsősorban a szentély és a bölcs típusú holtágakra gondolunk , amelyeknek a vízi élő közössége az egyik leggazdagabb, amelyekben a mikroszervezetek száma az egyik legtöbb, vajon miért hiányoznak eleve a törvényből. De ha a törvényből hiányoznak is, és most végrehajtunk egy módosítást, akkor vajon miért nem kerültek most bele. Alelnök úr úgy nyilatkozott, hogy a módosító indítványokat talán támogatják. Megfontolásra ajánlom, mert ezek valóban hiányoznak. Most integet, nem biztos, hogy támogatják. Ezt ismerjük, ez azt jelenti, hogy nem fogják támogatni, de ez a dolog másik része. Ez az, ami hiányzik belőle. De még egy dolog hiányzik; önök az indoklásban beszélnek az ( 1) és a (4) bekezdésről. Szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslatból kimaradt a (4) bekezdés, a 36. §ra való hivatkozás. Az indoklásban benne van a (4) bekezdés, de a törvényjavaslatban nincs. Ami viszont benne van, de pontatlan, az a láp, a szikes tó, a kunhalom és a földvár. Megint csak nagyon egyszerű dolga van egy képviselőnek, hogy ilyen jó két tanulmány, illetve jó két kötet áll a rendelkezésére a természetvédelemről, mert csak fel kell csapnia, és abban tökéletesen le van írva, hogy mi a láp. Csa k egy dolgot emelnék ki, mert az idő nem enged meg többet - a részletes vitában majd elmondom , a lápra nem jellemző az, hogy időszakosan kiszárad. A lápra pont az a jellemző, hogy vízzel akkor is telített a talaja, ha netán kiszáradna. Nos, ez a törvényj avaslatban pont ellenkezőleg van megfogalmazva. A többit nem jellemzem, mert a részletes vitában majd el lehet mondani ezeket. A (3) bekezdésben arról beszélnek, hogy az Alkotmánybíróság miatt nem feladat az ex lege területeknél a kijelölésmegjelölés. Tes sék mondani, tisztelt miniszter úr, hogy azoknál a területeknél, ahol a törvény a hatályánál fogva eleve kijelöli ezeket a területeket, és természetvédelmi oltalom alatt állnak, vajon miért nem egyenlők azokkal a területekkel, amelyek természetvédelmi olta lom alá kerülhetnek. A törvényjavaslat egyébként nagyon helyesen nem bántja ezt a részt, csak az indoklás mond mást, és a törvényjavaslat szövege megmarad egy kis pontosítással. Azt gondolom, hogy az ex lege területeknél a kijelölés és a megjelölés ugyanúg y fontos, mint ahol egy megfelelő eljárás után kerül védelem alá a terület. Ezeknél nem is kell eljárás, az Alkotmánybíróság határozata szerint csak azért kell határozatot hozni, hogy jogi úton megtámadható legyen. Ettől még a kijelölés
