Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. WIENER GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
141 legfontosabb döntések az Országgyűlést illessék meg, és a döntések meghozatalánál a garanciális elemek és az operativitás egyaránt érvényesülhessen. Megítélésünk szerint a képv iselői önálló indítvány e tekintetben szakmai szempontból előrelépést kínál a jelenlegi szabályozáshoz képest. Ezért a javaslatban foglaltak alapvető fontosságúak véleményem szerint. A szabályozási javaslat arra összpontosít, hogy a jövőben biztosított leg yen, hogy a nemzetközi szerződésből eredő szövetségesi feladatok ellátásával összefüggő döntések rövid idő alatt megszülessenek, mert csak így tudunk zökkenőmentesen megfelelni a NATOtagságunkból ránk háruló feladatoknak, így válhatunk a szövetség megbízh ató tagjává. A bizottsági vitákban kritikai megjegyzésként hangzott el, hogy a módosítást nem a kormány indítványozza, hanem az önálló képviselői indítványként kerül benyújtásra. Túl azon, hogy az indítvány benyújtójának szakmai kompetenciáját nehéz lenne megkérdőjelezni, emlékeztetni szeretnék arra is, hogy az alkotmánynak a csapatmozgásokra vonatkozó 2000. évi módosítása alapját szintén egy képviselői önálló indítvány képezte, amelynek elfogadását végül többpárti módosító indítványok benyújtása biztosítot ta. A kifejtettek alapján javaslom, hogy az Országgyűlés az önálló indítványban foglaltakat támogassa. Remélem, hogy a nézetkülönbségek ellenére is sikerül közös nevezőre jutnia a parlament két oldalának, és ezt talán táplálja az is, hogy az indítvány beny újtását megelőző négypárti egyeztetésen valamennyi parlamenti párt fontosnak ítélte a kérdéskör újragondolását. Köszönöm szépen a figyelmet . (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Most a bizottságok előadói kö vetkeznek. Először megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának, öt percben. DR. WIENER GYÖRGY , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök úr! Képviselőtársaim! Az alko tmányügyi bizottság megtárgyalta, és általános vitára alkalmasnak nyilvánította Keleti György képviselőtársunk alkotmánymódosító törvényjavaslatát. Az általános vitára alkalmasság megállapítása éles polémia keretében zajlott. Ellenzéki képviselőtársunk, Sa lamon László ugyanis számos ellenvetést fogalmazott meg a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatosan, és az ott elhangzottakra reagáltak a kormánypárti képviselők. Salamon László képviselőtársam alapvető ellenvetése az volt, hogy nem célszerű megszüntetni a kétharmados minősített többséget az alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontjában jelzett jogkörrel kapcsolatban, illetőleg amennyiben mégis változtatni kíván a mostani kormánytöbbség az alkotmányos szabályozáson, akkor célszerűbb lenne egy olyan megoldás, hogy ezt a jogosítványt, a csapatmozgásokkal kapcsolatos hatáskört a kormány gyakorolja. A kormánypártok álláspontja az volt, hogy nem lenne célszerű a parlamentet mentesíteni ezzel kapcsolatos felelőssége alól, szövetségesi kötelezettségeinknek ugyanis ne m csupán a kormány részéről, hanem az államszervezet egésze részéről eleget kell tennünk. Emellett nem lenne célszerű egy olyan megoldás, amelyben a kormány vállal magára minden felelősséget, ezáltal mentesíti az ellenzéket a parlamenti vitától, ugyanakkor lehetőséget biztosít az ellenzék számára ahhoz, hogy amennyiben nem ért egyet a szövetségesi kötelezettség teljesítésével, akkor - miként ezt az elmúlt hónapok eseményei is bizonyítják - a kormánypárti cselekvést, a kormánypárti tevékenységet, amennyiben eleget tesz ilyen szövetségesi kötelezettségeknek, háborúpártinak minősíti. Vita bontakozott ki arról is, célszerűe az, hogy egy alkotmányos rendelkezés eljárási szabályokat tartalmazzon. A kormánypárti álláspont az volt, hogy számos ország alkotmánya tar talmaz olyan rendelkezéseket, amelyeket Magyarországon csak a Házszabály rendez, és célszerűnek tűnik ilyen alapvető jelentőségű kérdésben az, ha az eljárási garanciális rendelkezések az alaptörvény szövegében megtalálhatóak.
