Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
590 (19.00) Tisztelt Ház! Évekig tanyán taní tottam, így talán nem véletlen, hogy végezetül kicsit bővebben a tanyás települések területrendezéséről, illetve ennek hiányáról szeretnék szólni. Választókerületem lakóinak hozzávetőleg egytizede él tanyákon. A tanyasi lét sokak számára ma a megélhetés és a lakhatás egyetlen még elérhető formája. Viszonylag olcsón lehet Kecskemét környékén régi tanyasi épületeket vásárolni, és ha nincs is munkaalkalom máshol, a tanya körül van annyi földterület, hogy akik dolgos természetűek, azok legalább nem éheznek, mer t máskülönben nagyon szerény életszínvonalon élnek. Vannak és egyre többen vannak ilyenek, akik pihenésre, a világ zaja előli visszavonulásra vagy éppen menekülésre használják a településektől távoli tanyákat, amelyek jelentősége a DunaTiszaközi táj és k örnyezet megőrzésében elvitathatatlan. Az '50es, '60as, '70es évtizedek településrendezési elképzelései az ország jövője szempontjából szükségtelen és lerombolandó településtípusnak minősítették a tanyavilágot, és mindent meg is tettek az itt élők életé nek megkeserítése érdekében. Azóta is a tanyák többségére a kiszolgáltatottság, a közműnélküliség és az ellátási elmaradottság jellemző. Nem születtek a korábbi, méltánytalan hátrányokat korrigáló döntések. Az itt élők most is gyanakodva fogadhatják a terü letrendezési elképzeléseket, hiszen nem tudják, hogy sorsukról hogyan dönt a politika. A múlt keserű tapasztalataiból okulva talán mondhatnám az itt élőknek azt, hogy jó hírt hozok, mert egy szó sincs a területrendezésről szóló törvényjavaslatban a tanyavi lág jövőjéről, nagy baj tehát nem történhet. De ez számomra rossz hír is egyben, mert azt jelenti, hogy változatlanul nem tud mit kezdeni a ma hivatalban lévő politika a tanyarendszerrel. Igaz, hogy nem sújtja az itt élőket, de nem is segít a helyzetükön. Például olvasható a törvénytervezetben a kerékpárutak fejlesztése. Ez rendkívül szükséges, de azt is jól tudom, és jól tudjuk valamennyien, hogy legalább ennyire fontos lenne a tanyai bekötőúthálózat felépítése, amit viszont nem említ az előterjesztés. A tanyán élők érdekében szólok tehát, hiszen többen vannak, mint a munkanélküliek és hajléktalanok, többen vannak, mint a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók, még sincs semmilyen érdekképviseletük az előbb felsorolt csoportokhoz viszonyítva. Meggyőződ ésem, hogy tudatosan vállalt állami területfejlesztő és területrendező politikának kell rehabilitálnia a tanyán élőket a korábban rájuk mért megpróbáltatásokért. Kiemelt közműfejlesztési programokkal kell helyreállítania a korábbi, a fővárosra és csak néhá ny nagyvárosra koncentrált közműfejlesztések következtében keletkezett közműellátottsági aránytalanságokat, és gondoskodnia kell a külterületeken élők emberhez méltó életkörülményeinek kialakításáról. Tisztelt Ház! A fejlett országok farmgazdaságai, amely ek a magyar tanyák külhoni megfelelői, létükkel és mai fejlettségükkel bebizonyították, hogy a tanya igenis életképes. És csak a régi, gazdaellenes, családigazdaságellenes, politikai indíttatású döntések máig tartó következményei teremtenek olyan látszato t, mintha idejétmúlt települési tényezők lennének. A tanya egy olyan találkozási pont az emberi tudás és szorgalom, illetve a természet erői között, amely találkozás során a természet meghálálja, hogy az ember közvetlen, napi kapcsolatban áll földdel, növé nnyel, állattal. Az itt élők nem uzsorázzák ki a termőföldet, hiszen sokáig szeretnének itt élni. Nem pusztítják ki vegyszerekkel az állatvilágot, hisz maguk is méhészkednek, baromfit és nyulakat tartanak. Monokultúrával nem veszélyeztetik a természet egye nsúlyát, hiszen zöldség- és gyümölcsszükségletüket a tanyát szegélyező kert megmunkálásából fedezik. Kérdés azután az, hogy hol hagy helyet számukra a területrendezés. Ezzel a kérdéssel, felvetéssel mégiscsak támogatom ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szé pen. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) :