Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
591 Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Hadházy Sándor képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó. HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnö k asszony. Tisztelt Ház! Gulyás József képviselőtársam élt a lehetőséggel, hogy távollétemben kifejtse véleményét, hogy mennyire üdvözítő ez a törvényjavaslat a Budapest környéki térségek számára. Hát persze! Más értékrendet vall a főváros, és más értékren det vall a környékbeli települések javarésze. A főváros minden zöldterületét föléli, mindent beépít, és a fővárosi problémákat távol tolja magától, legyen az vízbázisvédelem, lásd Szentendreisziget, Csepelsziget; legyen az közlekedés, lásd az M0; legyen az zöldterületi gazdálkodás, lásd a Pilis hegyvidéke, budai hegyvidékek. Úgy gondolom, hogy több szemmel lehet ezt nézni, és sokféleképpen lehet értékelni. Szeretném arra is fölhívni a figyelmet, amelyet a részletes indokolás 10. pontjához fűz az előterjes ztő, amely azt mondja, hogy amennyiben ez a jogszabály elfogadásra kerül, akkor a települési, térségi önkormányzatoknak ezt kötelezően alkalmazni kell. Számos problémát gerjeszt ez, többek között az M0 megépítésével. A települések akkor járulnak hozzá, pél dául Szigetmonostor, Pócsmegyer és még jó néhány település, ha a szigeti bejáró út elkészül, ha a beruházással párhuzamosan, egyidejűleg megépülnek a tehermentesítő és elkerülő utak. És ott van Üröm, Pilisborosjenő példája; ők egyáltalán elutasítják az M0 építését. Meg kell találni a kompromisszumot, meg kell találni azt a nyomvonalvezetést, amely számukra is elfogadható. És ha lehet, akkor megfelelőképpen kompenzálni szükséges ezeket a településeket. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szép en. Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapítom, hogy nincs további felszólaló. Ezért megkérdezem Szekeres Imre államtitkár urat, kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. Köszönöm, öné a szó. DR. SZEKERES IMRE , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Tiszt elt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárószavazás előtt fogjuk majd a kormány nevében elmondani a részletes válaszokat, mind a vitában elhangzottakkal, mind a módosító javaslatokkal kapcsolatban. Hiszen több mint száz módosító javaslat érkezett eddig az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslathoz képest. Mégis, a vitában elhangzott néhány olyan alapvető kérdés, amelyről, úgy gondolom, a kormány nevében most is kell szólni, hiszen fontos és lényeges szempontokat érintettek. Először is köszönet et szeretnék mondani mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselőknek, mert kiki a maga módján és a saját választói érdekeit képviselve fogalmazott meg hol kritikus, de mindenképpen jobbító szándékokat. Márpedig a dolog nagyon bonyolult, ez a vitából is kiderült. Nagyon különböző szándékok és igények fogalmazódnak meg egy ilyen nagy léptékű tervvel kapcsolatban, amelynek a kimunkálása már 1999ben megkezdődött, s azt megelőzően, több mint 15 éven keresztül az Akadémia különböző intézetei, különböző sza ktudományos intézetek és egyetemek, tanszékek már korábban is foglalkoztak vele. Annál is inkább jogosak voltak azok az igények, amelyek most elhangzottak, mert tényleg hosszú távon fogja meghatározni az ország sorsát, ha nem is minden részletében. Folyókr ól esett a legtöbb szó; nem véletlen ez a Kárpátmedencében. Én négy évvel ezelőtt itt a Házban, még ellenzéki képviselőként, az első tiszai árvíz után azzal kezdtem felszólalásomat, hogy a Tisza nem kormánypárti folyó. Ez most is igaz. Függetlenül attól, hogy ki van kormányon, a Tisza újraszabályozása, a XIX. századhoz hasonló mérvű és léptékű szabályozása nem csupán vízgazdálkodási és árvízvédelmi kérdés, hanem egy komplex területfejlesztési, mezőgazdasági,
