Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BRAUN MÁRTON (Fidesz):
1513 érdekében, arra viszont nem gondolnak, hogy mi lesz azzal a fiatal gyerekkel, fiatal sportolóval az elkövetkezendő években, évtizedekben. (20.50) Ezért kérem, hogy mindenki fontolja meg előterjesztett javas latainkat. Mi próbáltuk az alapján elkészíteni ezt, amit a múltkori vita során az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára tett. Én azt gondolom, hogy egy sokkal erőteljesebb kompromisszum alakult ki ebben, mint az előző témában, és remélem, hogy si kerül is támogatni mindkét oldalról, a parlament mindkét oldaláról ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel több felszólaló nincsen, megkérdezem Szijjártó Péter képviselő urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Amennyiben lehetőséget és módot ad rá, úgy a határozathozatal előtt élnék ezzel a lehetőséggel. Köszönöm. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Miután módosító javaslat érkezett az előterjesztéshez, az általános vitát lezárom, és a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a mai napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk, a napirend utáni felszólalásokra kerül sor. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Braun Márton képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából; megadom a szót a képviselő úrnak ötperces időkeretben: “Sárköz méltó a világörökségre” címmel. Önt illeti a szó, képviselő úr. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszö nöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A gemenci erdő mellett fekvő Sárköz a középső Dunatáj tulajdonképpeni szíve, ahol a honfoglalás óta a természeti tájhoz és az azon élő emberek igényeihez alkalmazkodó, sajátos gazdálkodási forma és műveltség jött létre. A Duna mente népeinek életében az ártéri gazdálkodás sokszínű haszonvétele a leggazdagabb, legszínesebb kultúrát a Sárköz vidékén teremtette. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ez a sajátos termész eti táj és az itt történetileg kialakult életforma megismertetése és bemutatása nagy érdeklődésre tarthat számot világszerte. Az itt kialakult ártéri gazdálkodás mint ökológiai egység, ahol az árvíz nem mint pusztítás, hanem mint a gazdaság forrása jelentk ezett, az egész világ számára példát jelenthet. A Sárköz falvai a Duna és a Sárvíz összefüggő, nagy árterületéből kimagasló hátjaira épültek, ahol nem sok szántóra volt még hely. A lakosok jólétét a kiterjedt ártér, a Duna és a Sárvíz mellék- és holtágai, az azokból kialakult tavak, az időszakosan elöntött láposok, a vizes rétek, ligetes erdők és a változatos felszín magasabb, sáncokkal és árkokkal körülvett szállásai biztosították.
