Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 3 (53. szám) - A harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló 102/2001. (XII. 21.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÖRÖMI ATTILA (Fidesz):
886 utántöltésre nincs szükség, mert ötször, vagy akár tízszer is körberepüli adott esetben ez a repülőgép az orsz ágot anélkül, hogy utántölteni kellene. Azokról nem is beszélve, hogy nyilván az utántöltés esetén akkor tankergép beszerzéséről kellene gondoskodni. Ennek ellenére mi örülnénk neki, ha annyi pénzünk volna, hogy akár légi utántöltős repülőgépet is beszerez hetnénk. Azonban hogy ezt mégsem tesszük, illetve hogy nem támogatjuk, annak az oka abban keresendő, amit mi már többször kifejtettünk - például az afganisztáni béketámogató hadműveletekben való nem részvételünk indokolásaként , hogy mi szeretnénk azt, ha ez a bizonyos 64/2000. számú országgyűlési határozat, amit akkoriban nagy többséggel fogadott el a parlament, valóban fokról fokra megvalósulna. (19.50) Ez prioritásokat állított föl. Erre Mécs Imre képviselőtársam is utalt a történeti áttekintésében, hog y bizony ott fontos szempont az, hogy például milyen a katonák élet- és munkakörülménye, hogy milyen a laktanyák állapota. Amikor ezek a lépések megtörténtek, akkor érdemes azon gondolkodni, hogy milyen mértékű, illetve mennyi pénz áll rendelkezésre, hogy a csúcstechnológiát, ha úgy tetszik, ezeket a repülőgépeket is megvásároljuk. Tegnapelőtt az egyik tiszt barátommal találkoztam, aki a következő történetet mondta el - csak azért, hogy érzékeltessem, mire is gondolok itt. Egy szerződéses katona reggel 8ko r aláírta a szerződést, tehát hogy önkéntes, szerződéses katona lesz, bement a körletbe, megnézte, hogyan néz ki az egész körülmény, és abban a pillanatban hátat fordított, és azt mondta, hogy vissza az egész, nem ilyen lovat akartam, és abban a pillanatba n kilépett. Tehát még meg sem száradt az aláírása, máris fölmondta. Ezt csak azért hozom szóba, hogy ezek a dolgok - pláne akkor, amikor arról is beszélünk, hogy hogyan kellene az önkéntes haderőre áttérni - szerintem most biztos, hogy fontosabbak, mint az , hogy egy Gripenen lesze utántöltési lehetőség vagy nem lesz. Úgy ítéljük meg, hogy ez az ön által is említett 210 milliárd forint, amely összesen számként szerepel, bizony akkora kiadás, amit nyugodtan minősíthetünk akár presztízskiadásnak is, mert az é sszerűség határán fölül áll, azt bőven meghaladja. Ezért talán az előterjesztésre mondott nemünknek a legfontosabb oka pontosan ez a körülmény, hogy bizony presztízsberuházást nem szabad megtennünk akkor, amikor valódi, indokolt és nagyon sürgető, nagyon é gető problémákra sem jut elegendő pénz. Én nagyon röviden erre a szempontra hívtam volna fel a figyelmet. Tehát az eredeti határozati javaslatot, amelyet 2001. XII. hó 21én hozott az Országgyűlés, megfelelőnek találjuk, megfelelőnek értékeljük, azaz mi az ön által, az államtitkár úr által említett második variációt támogatnánk, ami az eredeti szerződés fenntartását irányozta volna elő. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra köve tkezik Körömi Attila úr, a Fidesz képviselője. KÖRÖMI ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Világos, hogy nem a határozati javaslatról beszélünk, mert azt hiszem, abban most már akkor megegyezhetü nk, hogy a javaslat ugyanaz, mint az Orbánkormány javaslata volt. Önök átemelték a határozati javaslatba az Orbánkormány által a javaslat alapján aláírt szerződésből a gépek megvételi lehetőségét tartalmazó fél mondatot - pont. Ettől kezdve arról beszélü nk, hogy van kétféle fölhatalmazás, aminek ugyanaz a tartalma. Önök a fölhatalmazásba a kormány szintjén beleértik, hogy drágább, valamivel többet tudó, de a gépeknek ez a többet tudása akkor használható ki, ha elhagyják Magyarország vagy Európa légterét, és támadó hadműveletben vesznek részt. Azonban tisztázni kell néhány kérdést, ha nem a határozati javaslatról beszélünk, akkor mindenképpen. Az Orbánkormány sem jókedvéből hozta ide a javaslatot, és nem jókedvéből kötötte meg ezt a szerződést a svédekkel. Ugyanis a MiG29esek repülési ideje lejárat előtt volt, tehát lépni kellett, mert egyébként a magyar légtér védelmét semmi nem biztosította volna. Ez volt a