Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 3 (53. szám) - A harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló 102/2001. (XII. 21.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KARSAI PÉTER (MDF):
885 Kétperces hozzászólásra következik Mécs Imre úr, az SZDSZ képviselője. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Nyitray András! Elnézést kérek, szóbotlás volt, egymilliárd dollárról van szó, amit nem kaptunk volna meg másképpen. Tehát ez világos. A másik dolog, hogy teljesen logikus, amit mondtam. Változatlanul azt mondom, hogy jó lett volna időt nyerni, de az előző kormány egy fix helyzetet, egy fait accomplit teremtett, nem lehetett mit csinálni, a kormány megpróbálta ebből kihozni a legjobb megoldást. Ha a svédekkel kötött rossz szerződést, az előző kormány által kötött rossz szerződést felbontjuk, akk or igen nagy büntetést kellett volna fizetnünk. És még egy dolog van, hogy ez nemcsak egy katonai repülőgép beszerzésének a szerződése, hanem ez egy ipari, kereskedelmi együttműködési szerződés is, hiszen a svéd fél nagyjából 200 milliárd forint értéket vi ssza fog forgatni az általunk fizetendő pénzből, egyrészt beruházások formájában, másrészt pedig át fog venni magyar árukat. Tehát ez azt jelenti, hogy magyar árukat terítenek a világ olyan részére, ahova nem jutnának el, ezenkívül több üzemet, gyárat, fej lesztő intézményt hoznak létre. Tehát ez tulajdonképpen nagyon jó, ez a része egy nagyon jó ipari, kereskedelmi együttműködési szerződés. A másik oldala volt a sánta. A másik dolog, hogy ez a 14 repülőgép, amiből kettő oktató repülőgép, egyáltalán nem eleg endő arra, hogy a magyar légtér ellenőrzését fenntartsa, nem is szólva arról, hogy esetleg NATOegyüttműködésben részt vegyen. Mindenképpen szükség van más repülőgépre is. Ebben az esetben viszont, ha megvettük már a háttérberendezéseket, kiképeztünk pilót ákat, akkor helytelen volna nem itt tartani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezeket a gépeket, és hosszabb időtartamra hasznosítani. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Karsai Péter úr, az MDF képviselő je. KARSAI PÉTER (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum álláspontját szeretném ismertetni önökkel, miközben azt kell megállapítanom, hogy nagyon sok érvet elmondtak már itt azokból, amelyeket mi az országgyűlési határozat i javaslat elfogadása ellen felsorakoztattunk. Ezeket azért persze megismétlem, de próbálok azokra az új elemekre szorítkozni, vagy a figyelmet azokra irányítani, amelyek eddig még így nem hangzottak el. Az államtitkár úr felsorolta azt a három alternatívá t, amelyről gondolkodtak. Itt van a bérleti szerződés felmondása. A kormány hivatalba lépésekor ez az eshetőség igen komolyan felmerült, mert emlékszünk azokra a sajtóreagálásokra, illetve sajtónyilatkozatokra, amelyeket akkor Juhász miniszter úr tett; maj dnem úgy tűnt, hogy felmondják ezt a szerződést. Ezt a nagyon rossz megoldást azonban mégsem választották, hanem végül is az ön által említett harmadik változat mellett kötöttek ki, ami a bérleti szerződés módosítását jelentette. Itt a légi utántöltés az a gondolat, aminél egy kicsit időzzünk el. Ma nagyjából háromezer repülőgép van a NATOkötelékekben, ebből kétezer utántöltéses, ezer pedig utántöltés nélküli repülőgép, és mindezzel együtt nem mondanánk azt, hogy ez az ezer repülőgép nem NATOkompatibilis, vagy nem képes az együttműködésre. Tehát ehhez képest a 14 repülőgépünk, ami aránylik az ezres létszámhoz, egyrészt elenyésző, másrészt nem azt bizonyítja, hogy csak akkor lesz ez a Gripen jó repülő, ha utántölthető lesz a levegőben. Ezt gondolom, ezek a számarányok is jelzik. De én arra a szempontra hívnám fel talán a figyelmet, amit Nyitray András képviselőtársam is említett, hogy más védelmi filozófia bújt meg az akkori döntés és más a mostani mögött. Ha arra gondolunk, hogy ezeket a repülőgépeket az or szág légterének ellenőrzésére és védelmére kívánjuk elsősorban felhasználni, akkor sajnos olyan kicsi az országunk, hogy azt kell mondanunk, hogy
