Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
710 kereskedőkön keresztül, ahol nem mindig kíséri számla. Úgyhogy az áru átvételét vagy birtokbavételét tartjuk ebben az esetben meghatározónak. Úgy érzem, hogy e z egy nagy előrelépés lehet, hogy valamit tudjunk segíteni a mezőgazdaság szereplői számára mind a termelők, mint a feldolgozók felé, hogy a likviditási gondjaikat talán enyhítsük ezzel. Hiszen ma a verseny arról folyik, hogy belekerülnek egy negatív árver senybe, hogy ki tud gyorsabban értékesíteni, mert egy olyan kényszer van, hogy szerződést kell bemutatniuk, hogy a bank még finanszírozza az ő tevékenységüket, és bizony egymást harcolják le ahelyett, hogy egy egységes piaci magatartást tanúsítanának. Talá n ez egy kicsit hozzá fogja őket segíteni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. Glattfelder Bélának megadom a szót. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Há z! Azt hiszem, hogy a jövedéki adót érintő rendelkezések módosításának szükségességében egyetértünk, tehát egyszerűen érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy a kormány miért nem kívánja a jövedéki termékekre kiterjeszteni azokat a kedvező rendelkezéseket, amelyeket a fizetési határidő tekintetében a törvény az összes többi mezőgazdasági és élelmiszeripari termékre bevezet. Az a helyzet, hogy Farkas képviselő úrnak teljesen igaza van abban, hogy lehetetlen helyzet alakul ki, különösképpen például a borosga zdák tekintetében, hiszen ők a szőlőért 30 napra fognak fizetni, viszont a törvényjavaslat értelmében, amikor a borukat értékesítik valamelyik multinacionális kereskedelmi láncnak, akkor ők a pénzüket a borért már csak 120 vagy 150 napra fogják megkapni. S őt, az is elképzelhető, hogy mindazt a veszteséget, amelyet a multinacionális cégek kénytelenek lesznek majd elkönyvelni a törvény bevezetése miatt, pont azokon az ágazatokon fogják próbálni behajtani, amelyeket a kormány törvényjavaslata most nem emelt be a törvényjavaslat hatálya alá. Ezért én azt gondolom, hogy ne tegyünk ilyen kivételeket. Eddig egyetlenegy érvet nem hallottunk arra vonatkozóan, hogy a jövedéki termékeket miért kellene kivenni a törvény hatálya alól. Egyetlenegy érv erre vonatkozóan nem hangzott el a mezőgazdasági bizottság ülésén, csupán olyan érvelések voltak kormánypárti képviselők részéről, hogy mi már azzal is megelégednénk, ha legalább a bort kivennénk a törvény hatálya alól, és esetleg még a pezsgőt is, ha szabadna. De meg sem kér dezték, és erre senki sem válaszolt, hogy egyáltalán miért nem tették ezeket be a törvény hatálya alá. Mi ennek az indoka? Milyen indok szól amellett, hogy ezek a termékek a törvény hatálya alól kimaradjanak? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, ha a fi zetési határidő a mezőgazdaságban és az élelmiszerkereskedelemben 30 nap lesz, akkor viszont az állami támogatások folyósításának a határideje is legyen 30 nap. Hiszen lehetetlen, hogy egy feldolgozó, aki a felvásárlás során 30 napra fog fizetni, a feldol gozási támogatást és a különböző támogatásokat majd csak 120 nap múlva kapja meg, ahogy ez egyébként ma sokakkal előfordul. Mindenki kapja meg 30 napra pénzét, ezt javasoljuk. Viszont hadd vessem föl, hogy némiképpen aggályosnak tartom, hogy a törvényjavas lat a már megszületett, létrejött szerződésekre is vonatkozik, tehát visszamenőleges hatályú. Van egy módosító javaslat, amelyik az eredeti törvényjavaslatot némiképpen pontosítja. Ez azt mondja, hogy ezeknek a szerződéseknek csak arra a részére vonatkozna a törvényjavaslat, amely részei a szerződésnek a törvény hatálybalépéséig nem teljesültek. Egy szerződésen belül is bizonyos egyensúly van eladók és vevők között. Ki tudja, hogy egyegy szerződés melyik része teljesül a törvény hatálybalépéséig, és a szer ződés mely részei lesznek teljesületlenek a hatálybalépést követő időszakban? Ha az egyik részére vonatkozik, és a másik részére nem, akkor a különböző megkötött szerződésekben a felek által kialakított egyensúly felbomolhat.
