Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - FARKAS IMRE (MSZP):
708 Annyira sokat beszéltünk az előző év négy évben és már most is az agrárkörnyezetvédelmi progra mról. Az agrárkörnyezetvédelmi programnak például van egy fontos növénye, meggyőződésem, az úgynevezett tönkölybúza. Vajon ezt beleértjüke például a búzába? De ha ezek a növények kimaradnak - és jelen állapot szerint önök nem támogatják, hogy benne legye nek a kis tájékoztató füzet ellenére , akkor ezek a növények az alternatív növénytermesztés esetében - és elsősorban a termőhelyre adaptált növények termesztése esetén - vajon hogyan tartoznak ide? Tudom, hogy az agrárkörnyezetvédelmi programban van külö n támogatás. De ezek a növények, amelyek elsősorban ott jönnek szóba, vajon miért maradtak ki, és miért nem tartja ön fontosnak, hogy ezek is bekerüljenek? Még egyszer mondom: ha búza alatt a tönkölybúzát értjük, akkor lehet, hogy a durumbúzát is kellene é rteni; ugyan tudom, hogy zömében külön meghatározásra kerül, de mégiscsak búza, azt gondolom, az is. Aztán a 41. pont egy érdekes kérdés, és ezt felvetettük már az általános vitában is: “átmeneti jelleggel”. Vajon miért kell, miniszter úr, átmeneti jellegg el ezt betenni? Hiszen, mint tudjuk, ennek a törvénynek az élete 2004 májusáig tart. Tehát igazából amikor erről beszélünk - és azért nézzük csak meg, hogy milyen reményeket fűztek önök az általános vitában ehhez a törvényjavaslathoz , azért azt is látni kell, hogy a csatlakozás után mekkora lesz ennek a törvénynek a jelentősége. Ilyen szempontból, bizony, ez az átmeneti jelleg nyugodtan kikerülhet onnan, úgy, ahogy önök ezt mondták, hiszen az egész törvény úgy, ahogy van, önmagában átmeneti jellegű, és od a is lehetne írni: átmeneti, rövid határidejű törvény, életbe lép, és már meg is szűnik. Azt gondolom, ez lenne ennek a törvénynek a legjobb címe, hiszen úgy is lehetne fogalmazni, hogy kicsit a lelkiismeretünket megnyugtatandó hoztunk egy törvényt, amelyi k nem lép életbe, helyette jön az, aminek jönni kell, ami jobb, de mégis így vagyunk nyugodtak, hogy valamit az utókornak el tudunk mondani, hogy ezt szerettük volna tenni az elmúlt tizenkét évben, nem sikerült (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , most itt van, hála istennek… - rendes felszólalás volt, de be is fejeztem, elnök úr. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Megkérdezem, hogy kíváne valaki még felszólalni. (Senki sem jelentkez ik.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita negyedik szakaszát a 4252. pontok alapján. Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Jelentkezett kétpercesre is és no rmálra is, úgyhogy eldöntheti... (Farkas Imre: Normálban most már csak!) Normál hozzászólás, tehát akkor ötperces hozzászólásra adom meg a szót. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. A 43. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, amit tartalmilag több kép viselőtársam is azonosan vetett fel. A törvényjavaslat szerint a termelők harminc napon belül kötelező kifizetése nem érinti a jövedéki termékeket; javaslatunknak éppen az a lényege, hogy a jövedéki termékekre is vonatkozzon a harminc napos kifizetési köte lezettség. Én úgy gondolom, hogy itt nemcsak a tipikusan jövedéki termékekről van szó, amikor ezt a javaslatot felvetjük, tehát nemcsak a pálinkáról, borról, dohányról és más mezőgazdasági jellegű jövedéki termékről, hanem olyan termékekről is, amelyek ehh ez szorosan kapcsolódnak, így például, azt hiszem, hogy a szőlőről is. Ez pedig rendkívül fontos kérdés, hiszen a korábbi időszakban is többször elmondtuk, hogy milyen probléma van a szőlő felvásárlásával, hiszen választókörzetemben is - és azt hiszem, más területeken is - általános gyakorlat, hogy a szőlőt kéthárom részletben vásárolják meg, és különböző időszakokban fizetik ki, de mondjuk, a fizetés utolsó részlete akár fél évig is elhúzódhat. Márpedig ez így nyilván nem mehet, hiszen a szőlőtermelők nem tudnak az alacsony jövedelmezőség mellett egy ilyen jellegű időszakot áthidalni és megfinanszírozni.