Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - ELNÖK (dr. Szájer József): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
704 egyharmada sem támogatta. Tehát nemcsak a mezőgazdasági bizottság, hanem a költségvetési bizottság egyharmada sem támogatta, egyedül a gazdasági bizottság támogatta. Ez a javaslat a beszállítókat ért károk enyhítéséről szól. Mi is úgy érezzük, hogy szükséges lenne. Önök az előző négy évre hivatkoznak, hogy akkor beterjesztették, és az akkori kormány nem fogadta el. Csak azt nem értjük, hogy amikor önök most többségben vannak és beterjesztik, akkor érdekes mód se a költségvetési, se a mezőgazdas ági bizottság nem támogatja. Ezt nem értjük. Itt jelen van a miniszter úr, aki valóban felállhatna és mondhatna valamit, nyilatkozhatna arról, hogy miért igen vagy miért nem támogatja ezt a javaslatot. Mi most támogatjuk az önök javaslatát. Köszönöm a figy elmet. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Nem tudom, hogy a felszólításrae, de a miniszter úr kétperces felszólalásra jelentkezett. Megadom a szót. DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Pillanatnyilag az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényről folyik a vita, és úgy néz ki, hogy a beszállítók kártérítése, a beszállítói garanciarendszer az egyik központi kérdés ebben a vitában. Úgy gondolom, helyesen döntött ek azok a bizottságok, amelyek azt mondták, hogy nem támogatják ezt a módosító javaslatot, mert megítélésem szerint nem része az agrárpiaci rendtartásnak. Ez a csődtörvény keretébe tartozó ügylet. Természetesen el tudom fogadni, hogy nagyon súlyos helyzetb e kerülnek azok a termelők, akik önhibájukon kívül nem kapják meg a beszállított árujuk ellenértékét, de ha erre megoldást akarunk találni, akkor külön jogszabály keretében egy beszállítói garanciarendszert kell létrehozni. Őszintén megmondom, mi is foglal koztunk ezzel a kérdéssel, de szeretnénk tudni, kik azok az alanyok, akik az államon kívül részt vesznek ennek a garanciaalapnak a feltöltésében, mert úgy nyilvánvalóan nem működik a rendszer, hogy az állam feltölti a garanciaalapot, egyes termelői körök p edig arra játszanak, hogy ezt milyen módon szívják le. Ez csak kölcsönös kockázatvállalás alapján működhet. Tessék mondani: a termelők vagy a feldolgozók fizessenek ebbe? A termelők azt mondják, hogy ők miért fizessenek bele, ez a feldolgozók közötti kocká zat, a befektetésbiztonsági alapot is a brókercégek töltik fel. Tessék mondani, hol van hajlandóság az feldolgozó üzemek részéről, hogy az árbevételük 1 százalékát betegyék egy garanciaalapba annak érdekében, hogy ez létrehozható legyen. Ha ilyet tudnak mo ndani, és erre van hajlandóság, akkor van értelme jogszabályt alkotni, egyébként pedig csak égbe kiáltott malaszt lenne az egész. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Még mindig van három kétperces hozzászóló. Tóth Sándor képviselő úr köve tkezik, Magyar Szocialista Párt. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Pásztohy András képviselőtársam már említette, hogy egyes ágazatok túlkapacitásokkal rendelkeznek. Én ezért tartanám fontosnak - és még egyszer hivatkoznék a 35. pont alatt benyújtott módosító javaslatun kra , hogy egyes termékpályák vonatkozásában célszerű lenne megfontolni a kötelező tagság előírásának a lehetőségét. Nemcsak a malomiparban vannak túlkapacitások, hanem általában az élelmiszerfeldolgozó iparban, például a baromfiiparban. A baromfiiparnak is nagyon sokat jelentene egy belső szabályozás, mert nem jellemző az, hogy a feldolgozók a heti piacról vásárolnak, hanem itt meghatározott körök, meghatározott termelői csoportok vannak, amelyek ezt a tevékenységet iparszerűen űzik, nemcsak a baromfi, a csirke, a pulyka, hanem a víziszárnyasok vonatkozásában is. (21.00)
