Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - Szabados Ákos (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - “Milyen hatással lesz hazánk uniós csatlakozása a bérek, illetve az árak alakulására?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
621 forrásokból származó, egymásnak olykor ellentmondó információkat. Úgy gondolom, érdemes lenne hiteles állásfoglalást tenni az Európai Unióhoz való csatlakozás e területre gyakorolt közvetlen kihatásáról is, hiszen a lakosságot éppen ez a két kérdés érinti a legközvetlenebbül. Mindezért tisztelettel kérdezem az államtitkár úrtól, hogy véleménye szerint mily en hatást gyakorolhat az Európai Unióba való belépésünk a hazai bérek, illetve árak alakulására. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az interpellációra Burány Sándor államtitkár úr válaszol. Öné a szó. BURÁNY SÁNDOR pénzü gyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Először is szeretném leszögezni, hogy az EU jogszabályai sem a bérekre, sem a nyugdíjakra számszerű vagy rendszerbeli előírásokat nem tartalmaznak. A kül önböző EUdokumentumok tartalmazzák az úgynevezett méltányos bérhez való jogot, konkrét mérték meghatározása nélkül, így az egyes országok bérszínvonalai között jelentős különbségek vannak. Hogy egy példát említsek: a feldolgozóipari munkások átlagkeresete Portugáliában 2000ben a dániai színvonal 36 százalékát érte el. Természetesen lesz hatása a belépésnek a bérekre és a jövedelmekre. Egy fejlettebb régióhoz való csatlakozás, a támogatások ésszerű felhasználása fel fogja gyorsítani a gazdasági fejlődésünk et, ami nagyobb jólétet eredményez az ország lakossága számára. A reálkeresetek majd a termelékenységgel együtt növekedhetnek. (Folyamatos zaj.) Tekintve, hogy az elmúlt két évben az ország gazdasági növekedése jelentősen visszaesett, a Medgyessykormányna k kell ezt a tendenciát megfordítania, annak érdekében, hogy gazdasági fejlődésünk dinamikusabb legyen. Ennek következtében a bérek fokozatosan közeledhetnek az EU átlagához. Ennek megfelelően, mivel Magyarországon a nyugdíjak emelése felerészben a bérekhe z van kötve, a magasabb bérek hatását a nyugdíjasok is érzékelni fogják. A fenti megállapítások az ország egészére vonatkoznak. Az egyéni jövedelmekben ennél érzékelhetőbb javulás is bekövetkezhet. A szabadabb munkavállalási, tanulási lehetőségeket nyilván sokan ki fogják használni, s ezáltal magasabb keresetekhez, ösztöndíjakhoz juthatnak. Minden előzetes híresztelés ellenére nincs olyan EUelőírás sem, hogy a tagállamokban a kiskereskedelmi árakat, szolgáltatási díjakat egységes szintre kellene hozni, vag y akár csak közelíteni kellene. Aki több EUországban hosszabbrövidebb ideig tartózkodott, tapasztalhatta, hogy az országok között, sőt az országon belül az egyes régiókban is jelentős árkülönbségek vannak. A magyar lakosság sem 2004ben, sem az azt követ ő években nem tapasztal majd több, nagyobb árváltozást, mint előtte bármikor. Az integráción belül a versenyfeltételek, pontosabban az ennek kereteit jelentő állami szabályozások és előírások azonos elveket, normákat közvetítenek. Magyarországon a fogyaszt ási javak döntő hányadát érintően ezek az előírások már a hatályos jogrendszer részévé váltak, így ebből számottevő árváltozás nem származhat. Számolni kell viszont azzal, hogy a bizonytalan eredetű és minőségű olcsó tömegáruk, bóvlik piacra kerülése megne hezül, viszont a legális hazai vállalkozások és a foglalkoztatás esélyei javulnak, jövedelemtöbblet fog keletkezni. S végezetül akkor nézzünk néhány konkrét területet! Az iparcikkek esetén ma már nincs lényeges különbség az EU tagállamaiban alkalmazott ára k és az itthoniak között, ugyanis évek óta teljesen szabad a külkereskedelem. A szolgáltatási szektorban jelentős az árkülönbség, de így van ez az egyes tagországok között is, elsősorban a jövedelmek különbsége miatt; az árakat mindenütt a helyi kereslet h atározza meg. Az élelmiszerárakban sem várható általános árnövekedés.
