Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
587 országos jelentőségű létesítményekkel foglalkozik, csak ezek tekintetében ad biztos fogódzókat. Minden további konkrét kérdésben már a megyei és a települési tervek lesznek eligazító érvényűek. Vagyis a ker eteket és a főbb irányokat meghatározó szabályozásról van szó. Az országos terv az Európai Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából is kitüntetett jelentőségű. Csatlakozni ugyanis nemcsak politikai, gazdasági értelemben fogunk, hanem ökológiai, infrastruk turális és kulturális értelemben is, adottságaink és értékeink figyelembevételével. Az országos terv bizonyíték arra, hogy Magyarországon a műszaki infrastruktúra és a területfelhasználás tervezése során is érvényesülnek az Unió térségfejlesztési irányelve i. Az országos területrendezési terv olyan terv, amely azokról a létesítményekről és területfelhasználási elemekről szól, amelyekre vonatkozó szabályok nem alkothatók meg települési vagy megyei szinten, hanem csak tágabb összefüggések ismeretében és birtok ában. Szükség van arra, hogy a legfontosabb műszaki infrastruktúralétesítmények hálózatát megtervezzük, vagy ehhez hasonlóképpen megalkossuk azokat a szabályokat, amelyek a környezeti, természeti és kulturális örökségünk védelmét szolgálják. Az országos t erv elfogadásával nem az adott létesítmény rövid távú megvalósításáról döntünk, hanem csak annak szükségességéről és helyéről. A terv ebben az értelemben nem a fejlesztésre szolgáló erőforrások elosztásának eszköze, hanem ahogyan az előterjesztőtől is hall hattuk, egyfajta jövőkép, fejlesztési irány. Az országos terv javaslatai a lehetséges mértékig konkrétak, mégis a terv léptékéből, országos jelentőségű voltából következően inkább keret jellegűek. A keret jelleg - ahogy az a kormány nevében expozét mondó K iss Elemér miniszter úr szavaiból is kiderült - azt jelenti, hogy az országos tervben foglaltak többszörös áttétellel, a megyei területrendezési tervekben és a településrendezési terveken keresztül válnak egyre pontosabbakká és egyegy adott földrészlet vo natkozásában is értelmezhető előírássá. Az országos tervről szóló törvény így elsősorban a megyei és a települési önkormányzatok számára megkerülhetetlen szabályozás a megyei és a települési szintű rendezési tervek elkészítéséhez. Ezzel együtt konkrétnak k ell tekintenünk a közúthálózattal, a vasúthálózattal, a repülőterek besorolásával, országos kerékpárúthálózattal vagy a nemzetközi és országos jelentőségű vízi utakkal kapcsolatos elemeit az előterjesztésnek. Ez a terv végre tartalmazza egyértelműen az M0s autópálya északnyugati szektorának megépítésére vonatkozó javaslatot. E fontos program megvalósítását kezdettől fogva heves viták fékezték. Vitatták egyes önkormányzati vezetők, egyes környezetvédő csoportok. A lokális érdekek, az egyéni és a részérdeke k ütköztek az érintett agglomerációs térség működése szempontjából fontos közérdekekkel. Nemcsak a szentendrei térségben élők, hanem a fővárost naponta északról megközelíteni vagy észak felé elhagyni kívánók számára létkérdés az útpálya továbbépítése. Az o rszágos terv elfogadásával lezárhatóvá tesszük a vitát az északnyugati szektorban. Az autópálya e szakaszának megépítése mellett foglalunk majd állást, tudva azt, hogy a későbbi konkrét tervezési munkák és vizsgálatok során megfelelő megalapozottsággal, kö rültekintéssel, az érdekek összehangolásával kell a konfliktusokat enyhítő műszaki megoldást találni. (18.50) Ugyanakkor az országos tervről szóló törvény hatálybalépése után a továbbiakban már nem lehet megkérdőjelezni az út megépítésének szükségességét. A terv elfogadásával döntünk a közúthálózat és a vasúthálózat országos szintű elemeinek alapvető kérdéseiről, ezáltal megszűnnek végre az egyes építmények szükségességéről, helyéről, illetve nyomvonaláról szóló, önkormányzatokat és állampolgárokat megosztó viták. Az önkormányzatokban érintett szereplők jól tudják, hogy az országos terv elfogadását rendkívül időszerűvé teszik az ország egyes térségeiben tapasztalható területfelhasználással kapcsolatos negatív folyamatok. Sok településen néha egyéni é rdekek miatt, néha gazdasági kényszerűségből születnek olyan döntések, amelyekkel rombolják a települést határoló, körbe vevő természeti, táji környezet értékeit vagy annak megtartó erejét. Az e folyamatokkal szembeni fellépésnek is esélyt ad az előterjesz tés elfogadása, hiszen az új szabályozás jogi eszközöket biztosít arra, hogy a részérdekek
