Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
584 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Most megadom tízperces időkeretben a szót Göndör Istvánnak, a Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon! GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitk ár Úr! Képviselőtársaim! Amikor ezt az országos területrendezési tervet a kezünkbe vesszük, többszöri áttanulmányozás után rendre visszatérő gondolat az, hogy kelle ennél több vagy elég lenne ennél kevesebb. Ahogy az általános vitát végigfigyeljük, nagy v alószínűséggel számítható, hogy mi, képviselők most egyre inkább elmozdulunk, hogy ennél valamivel több kell. Adódik a dilemma, hogy ez egyegy választókerület problémája, egy nagyobb térség, egy egész régió vagy még annál nagyobb terület problémája, hogy a közös érdekeinket tudjuke egy ilyen országos területrendezési tervben rögzíteni. Nekem nagyon tetszik, amit Ékes képviselő úr mondott, hogy meg tudunke állapodni a parlamenti patkóban egy nemzeti minimumról, ami arról szól, hogy hogyan óvjuk meg és véd jük meg a környezetünket önmagunk számára, a jövő nemzedékek és a jövő generációk számára. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy minden olyan dolog, ami ebben a törvényjavaslatban a határozathozatal után rögzítésre kerül, valahol, valamely területen korlátoz vagy me genged, tehát hosszú távon mindenképpen szabályozza a fejlődést. Nem véletlen, hogy mint az állatorvosi ló, szinte mindenki valahol visszakanyarodik a tiszai árvíz kérdéséhez, mert itt lehet tökéletesen érzékeltetni azt, hogy milyen jelenség van, és mi köv etkezhet ebből. Én a magam részéről ezt tovább nem ragozva, megpróbálok olyan dolgokat elmondani, ami nem egy választókörzetet érint, de úgy érzem, hogy érdekes lehet, érdemes lenne ebben a tervben rögzíteni, mert tényleg egyegy nagyobb térségnek, még rég iónál is nagyobb térségnek a jövőbeni fejlődését, az ott élő emberek életét befolyásolhatja. Úgy, ahogy ez a tervrendszer felépül, nyilván ehhez majd alkalmazkodni kell az alsóbb szinten elkészült terveknek. Az egyik ilyen a közlekedés. Elég sokat beszélün k az északdéli irányú közlekedésről, s érdekes módon ebben a tervben nem szerepel egy olyan, lehetőség szerint nagysebességű vasúthálózat, amely mondjuk, Sopronból, Rajkáról vagy Hegyeshalomból indulva dél felé haladva Murakeresztúrnál kilép az országból. Azt hiszem, ennek a jelentőségét túlzottan nem kell magyaráznom, hogy mit jelent, hogy nem kell alagutat fúrni esetleg a szomszédos országban, hogy a tengerhez jussanak, viszont ha a mi terveink között szerepel, akkor ehhez feltehetően uniós támogatást le het szerezni, bekapcsolhatunk térségeket a fejlődésbe. Ahogy Pap János képviselő úr mondta, ezek ma meglévő szárnyvonalak, de tényleg igaz, hogy északdéli irányban nem tudunk közlekedni. Szeretném ehhez hozzátenni, hogy ugyanígy, miközben az összhangot is meg kell teremteni: logisztikai központ, az ország tizedik logisztikai központja Nagykanizsán. Akkor, amikor ezek a tervek készültek, nyilván a bölcs, hozzáértő szakemberek eldöntötték, hogy ez ott jó helyen van. De menet közben - és itt kapcsolódom kissé Lezsák képviselő úrhoz, akinek a hozzászólására autópályaügyben akarok majd visszatérni - teljesen természetesnek érzem, bármennyire tudom, hogy egy déli vasút, ami bent van a köztudatunkban, szépen lassan kiszorul a nagy forgalomból, éppen azért, mert ez a vasúti pálya végighalad a Balatonparton, sok esetben bent a települések kellős közepén. Tehát ezt kiváltja egy dombóvári elkerülő szakasz. Autópálya. Én azt gondolom, és ebben téved Lezsák képviselő úr, hogy a vita éppen arról folyik, és arról folyt a tervezés korábbi szakaszaiban, mondjuk úgy, hogy most már a harmadik országgyűlési ciklusban is, hogy hol épüljön meg az autópálya, és abban mindannyian egyetértünk, hogy a települések mögött, tehát minél távolabb a Balatonparttól, hogy ne zavarja, ne ves zélyeztesse azt az ökológiai rendszert. Tehát én azt látom, hogy a jelenlegi közútfejlesztési tervek mind arról szólnak, hogy ez az autópálya a településeken kívül épül meg, és minél előbb, minél korábban. Én mindig azt gondoltam, hogy ez fontosabb minden más szakasznál, mert ma egy esős vagy egy nyári napon, a legnagyobb turistaforgalom időszakában is ott órákon keresztül hosszú autósorok mozognak.
