Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
575 A területfejl esztési törvény 23. § (3) bekezdésében előírja azt, hogy a területrendezési tervekhez környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatot kell készíteni. Sajnos, ehhez a tervhez nem készült ilyen vizsgálat, ami kétszeresen is baj. Egyrészt éppen hazánk le gfontosabb rendezési terve jár elöl a rossz példával, másrészt az ilyen vizsgálatok mellőzése meghiúsítja azt a célt, amit a területfejlesztési törvény 23. § (5) bekezdésében úgy határoz meg, hogy a területrendezési terv feladatainak tartalmaznia kell a fe nntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minőségének a térségi szempontjait. Néhány aggasztó konkrét példát a törvényjavaslatból még meg fogok említeni ezzel kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság 3/1997. (I.22.) számú határoz ata az indokolási részben azt állapítja meg, hogy amit a törvény elmulasztott, azt a miniszteri rendelet nem pótolhatja. A tulajdonviszonyokat is érintő területfelhasználás szabályozási jogkörében tehát nem elegendő egy miniszteri felhatalmazás, márpedig a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény 28. § (6) bekezdésében a nemzeti park létesítését a szakminiszter hatáskörében állapította meg. Akkor még talán nem is tehetett mást, hiszen hiányzott hozzá a területhasználat átfogó szabályozásának a jogi ntézménye. Ez a helyzet azonban most alapvetően változik meg, éppen e törvény következtében. Szükséges ezért, hogy a nemzeti parkok létrehozása is itt történjen meg. A jelen törvényjavaslatban a 13. § országos ökológiai hálózat kategóriáján belül erre lehe tőség nyílik. Enélkül ugyanis félő, hogy a kellő védelem nem biztosítható, és a piaci igények a joghézagon belül előbbutóbb maradandó károkat okozhatnak. A törvényjavaslat 31. §ában előírja azt, hogy az országos területrendezési tervet hétévente felül ke ll vizsgálni, de egyébként nem intézkedik a módosításával kapcsolatos eljárási rendről. Igen súlyos problémák vetődnek fel ezzel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az, amit ez a javaslat tartalmaz, immár törvényi hatályú, így csak egy másik törvénnyel le het módosítani. Néhány előre látható nehézség ezek közül: a jelen törvényjavaslat 5. § (2) bekezdésében a megyei területi felhasználási kategória határát 50 hektárban állapítja meg. Ez egyebek között annyit jelent, hogy ennél nagyobb terület építé si területbe vonása csupán a megyei terv módosításával lehetséges. Üdvözlendő a javaslat, azonban gondoskodni kell a módosítás eljárási rendjéről, mert a hétévente esedékes felülvizsgálat bizonyára nem megfelelő ehhez. A 9., 10. §ban, valamint az 1. és 2. számú mellékletben vannak feltüntetve az országos műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények vázlatos helyei. Ezek igen hosszú, sok évtizedes távlatra rögzítenék a szerkezetet, mialatt bármi felmerülhet, egy tényleges, új igény, például útszaka sz vagy határátkelő valamilyen, közben keletkezett nemzetközi igény szerint, amiért szintén nem elég a hétévente tartott felülvizsgálat, hanem azonnali döntést igényel. A törvényjavaslat 6. §ában meghatározza a művelési övezet kategóriát, majd a 3. számú mellékletben ezeket területileg is rögzíti. Ugyanakkor az EUcsatlakozásunk által felmerült igények, mint például a szántóterület csökkentése vagy olyan újragondolandó hazai igény, mint a Tiszavölgy vízgazdálkodásának a reformja lényeges módosulásokat oko zhatnak a művelési ágakban, csakhogy ezek hatályosulása ezen törvény keretében módosítást igényel. A területhasználat szabályozása számos jogi problémát vet fel, amelyek ma egyrészt fogyatékosan, másrészt nehezen áttekinthetően vannak szabályozva: a kisajá títás, a korlátozással járó kompenzáció, a jogorvoslat. A jelen törvényben legalábbis intézkedni kell arról, hogy ezek áttekinthető rendszerbe sorolva elkészüljenek. Még ki kell térnem néhány olyan dologra, amelyek bár csak részletkérdések, mégis nagy font osságúak. Sajnos, az országos területrendezési terv a szükséges és a törvényben is előírt vizsgálatok nélkül készült, és ha most e formában törvényerőre emelkedik, az súlyos jövőbeni problémák megalapozója lehet, mivel előír végre nem hajtható vagy éppen k áros következménnyel járó feladatokat. Az autópálya- és az útprogram a térségi gazdasági szempontoknak, a környezeti igényeknek és az ország gazdasági teherbíró képességének a figyelmen kívül hagyásával készült. Nyilvánvaló, hogy e formában megvalósulni se m fog, viszont félő, hogy az összes összefüggéséből