Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
574 területrendezési elképzeléseivel, akkor az Országgyűlés döntése a meghatározó. Ezt az eljárást természetesen elfogadom, de talán ennek a törvénynek kellene szabál yoznia az ilyen döntésekben történő eljárás folyamatát. Jelen esetben nem világlik ki, hogy mely esetekben tér el egymástól a megyei közgyűlés területrendezési terve és a kormány elképzelése, mert még döntési alternatíva formájában sem hívja fel a figyelme t erre az előterjesztő. Egy megyei közgyűlés véleményének kell hogy legyen akkora súlya, hogy véleményét mint eltérő véleményt, valahol jelezze az előterjesztő. Ha nem alternatívaként kívánja ezt jelezni, akkor legalább a törvényjavaslat indoklásában szent eljen erre egy rövid utalást! Tisztelt Ház! Nagyon röviden ennyit szerettem volna hozzáfűzni ehhez az egyébként nagyon gazdag törvénytervezethez. Remélem, lesz még lehetőségem néhány gondolattal kiegészíteni mondandómat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELN ÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre jelentkezett felszólalásra Pettkó András képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó, képviselő úr. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A területrendezési tervnek az a célja, hogy rögzítse a területhasználat rendjét a közérdeknek megfelelően, a hosszú távú jövő érdekében. Különböző tulajdonban, közöttük önkormányzati tulajdonban lévő területek felhasználását kell korlátozni és szabályozni. Ez csak törvényben lehetséges. Országos területrendezési terv most először készült hazánkban, mivel eddig csupán szankcionálás nélküli koncepciók vagy pedig össze nem hangolt ágazat i érdekeket képviselő területfelhasználási tervek készültek. Az országos területrendezési terv készítését a területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §a írta elő. A törvényjavaslat az általános indoklási részben a következőket rögzíti: A terüle trendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő műszaki, ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása és térségi területha sználat szabályozása. Feladatuk nem a területfejlesztés céljainak, folyamatának, eszközeinek, ütemeinek meghatározása, hanem a fejlesztés, a fejlődésbeli, térbeli, fizikai kerületeinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezet értékei védelmének biztosítása mellett. Országgyűlési, illetőleg megyei önkormányzati jóváhagyások révén a legfontosabb előírásaik jogszabályként fejtik ki a hatásukat. A területrendezési tervek között legjelentősebb az országos területr endezési terv, amely az ország egészére határozza meg a léptéknek megfelelő mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. Üdvözlendő, hogy a szabályozási alapdokumentum megszületett, és egyet lehet érteni az általános indoklásból idézettekkel is. Ám, ha azt is megnézzük, hogy a törvényjavaslat milyen mértékben felel meg a hazai jogrendnek és a kívánatos közérdekű szakmai elvárásoknak, akkor elég komoly problémákat találun k benne, hatályos törvények, alkotmánybírósági határozat marad figyelmen kívül. (17.50) Lényeges szabályozási kérdések maradtak megoldatlanul, amelyek a terület jelenlegi formája mellett a következő években komoly problémákat vetnek majd fel.
