Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
573 elképzeléseket szolgálja, hanem azokat behatárolja. Farkas képviselőtársam tulajdonképpen erről beszélt az előbb. Idézem a törvényelőterjesztés indoklás át, miszerint a területrendezés feladata nem a területfejlesztés céljainak, folyamatának, eszközének a meghatározása, hanem a fejlődés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak a meghatározása, a természetes és épített környezet é rtékei védelmének a biztosítása mellett. Mindezen elképzelés ellenére területfejlesztési, elsősorban közlekedési és vízügyi döntések sorát tartalmazza a terv, bizonyságául annak, hogy a területrendezés és a területfejlesztés feladatkörét nem lehet egymástó l élesen elhatárolni. Szót ejtettem a vízügyi beruházásokról. Közismertek az alföldi homokhátság vízutánpótlási gondjai és a térség lassú elsivatagosodása. Szakértők szerint csak országos erőfeszítés révén, tározók és csatornák építésével lehet távlatosan megoldani ezt a gondot. Az Országgyűlés határozatban kötelezte arra a mindenkori kormányokat, hogy készítsenek terveket a homokhátság vízellátásának megoldására. Nos, ez a törvénytervezet, bár részletesen felsorolja a megvalósítandó országos jelentőségű ví zi építményeket, a homokhátságon nem említ ilyen feladatot. Lehet, hogy azért nem említi, mert az ide tervezett tározók egyikének a nagysága sem éri el a tízmillió köbmétert, de ennek a tározóláncolatnak a létrehozása egyértelműen nagy horderejű feladat, u talni kellene erre a törvény valamely helyén. A homokhátság vízutánpótlásának a megoldása össze kell hogy függjön a Tisza árhullámainak a levezetését megoldani kívánó tervekkel, hiszen az elmúlt években is a tiszai árvizekkel egy időben volt aszály a homok hátsági területek jelentős részén. Itt meg kell említenem, hogy van Balatontörvényünk, és arra több helyen is hivatkozik ez az előterjesztés. Elsősorban a cianidszennyeződés időszakában felvetődő védekezési gondok miatt vált általánossá az az igény, hogy legyen törvényünk a Tiszáról és a Tisza menti települések rendezéséről. Az emlékezetes szennyezés ellenére a törvényjavaslat mellékletei csak érintőlegesen foglalkoznak a Tisza vízgyűjtő területének a vízminőségvédelmével; mind a Duna, mind a Balaton fels zíni vizeinek és vízgyűjtő területének a védelme fontosabb szerepet kap. Ha ránézünk a Tisza menti területre, amit köztudottan gazdag ártéri erdők öveznek, akkor feltűnő, hogy a mellékelt térképeken a Tisza menti terület harmada vagy közel fele nem tartozi k a kiemelten fontos, érzékeny természeti terület övezetéhez. Egy élővíz mentén véleményem szerint nem lehet csak egy kicsit vagy szigorúbban védeni a folyót, mert bármely, part menti területen történő szennyezés az egész folyót veszélyezteti. Ha már szó e sett a településekről, megyékről, akkor sokunkban felvetődik az a kérdés, hogy ez az előterjesztés mennyiben támaszkodott a megyék és kistérségek már elfogadott területrendezési elképzeléseire. Az elmúlt években nagy fáradsággal, soksok szakmai vita révén alkották meg ezeket a helyi területrendezési elképzeléseket. Somogy megye területrendezési terve például ellenzi a Balaton mentén autópálya építését, részben annak üdülőkörnyezetet és természeti környezetet károsan érintő hatásai miatt, részint a megye te rületfejlesztési elképzelései miatt. Ők ott, Somogy megyében úgy látják a területrendezés korlátait, hogy az M7es fő közlekedési út tervezett nyomvonalát nem a Balatonparti területen kellene átvezetni, hanem Kaposvár felé, a Kapos völgyén keresztül. A me gye szerint az üdülőkörzetben nincs olyan nagyságrendű település, amely képes teret, infrastruktúrát, középvárosi hátteret adni annak az autópályának, amelyik az év nagyobb részében kihasználatlan lenne. Ha mégsem volna az M7es távlatilag kihasználatlan, mert az autópálya mentén nagymérvű ipari, kereskedelmi és szolgáltató telephelynövekedés következne be az ezzel együtt járó népességszámemelkedéssel párhuzamosan, ez a változás alapvetően veszélyeztetné a tópart még meglévő idegenforgalmi előnyeit, és ez ek a változások ellentétesek lennének az üdülőkörzet alapvető funkcióival. Ezzel a megyei elképzeléssel szemben a törvényjavaslat ezt a fő közlekedési utat a tó partján kívánná kiépíteni. Ez a példa - szándékosan nem helyi példát mondok - egyértelművé tesz i, hogy amennyiben a megyei közgyűlések területrendezési tervei ütköznek a mindenkori kormány
