Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - FARKAS IMRE (MSZP):
571 Van egy kérdés azonban, amiről nem tudom, hogyan gondolkodjak. Ez az árvízvédelemmel összefüggő építmények kategóriája. Évente részesei vagyunk a tiszai árvizeknek, ezért örömmel fogadunk minden olyan lépést, amelyik növeli biztonságunkat. A Vásárhelyiterv ebbe a körbe tartozik, és szükségtározóinak egyike, a köröszugi, az elképzelések szerint a Tiszazugban épülne meg. Arról keveset sikerült megtudni, hogy mit jelentene ez a szükségtározó a leginkább érintett települések, Szelevény, Csépa, Tiszasas lakosságának. Hogyan m ódosulna a földet művelők élete, nőnee az itt lakók biztonsága? Azt hittem, az országos területrendezési terv majd segíti ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását. Nos, csalódnom kellett. Nincs benne szó a köröszugi szükségtározóról, noha az I/9. melléklet az országos jelentőségű vízi építmények között 13 szükségtározót és 11 darab, tízmillió köbmétert meghaladó térfogattal tervezhető tárolási lehetőséget sorol fel. Ebből arra következtettem, nincs szükség a köröszugi szükségtározó megépítésére. Ennek azonb an ellentmond, hogy a III/8. számú melléklet, amely síkvidéki árapasztó tározó, és ártéri tájgazdálkodás célterületeinek övezeteként egy elnagyolt térképen, mindenféle megnevezés nélkül, érintettként jelöli meg Szelevény, Csépa és Tiszasas területét. Ezek után megpróbáltam kideríteni, milyen összefüggés van a Vásárhelyitervben korábban szereplő szükségtározók és az országos területrendezési tervben megrajzolt árapasztó tározók között. Sajnos, nem találtam összefüggést. Azt sem tudom, miben különbözik az ár apasztó tározó és a szükségtározó fogalma. Ez utóbbi korábbi rendeletekből ismert, de a mostani törvényben csak néhány sikerületlen mondat írja le az árapasztó tározó lényegét. Arról még inkább hallgat a törvény, hogy mit jelent ez az ott élők számára. Úja bb zavart okoz, hogy az árapasztó tározó és az ártéri tájgazdálkodás célterületei nincsenek egymástól szétválasztva. Ezek szerint ezek az övezetek pontosan lefedik egymást? Ha nem, akkor miért nem választották külön őket? Ilyen erővel akár a kulturális örö kség területeit és az érzékeny vízbázisokat is egyberajzolhatták volna. Mondanom sem kell, azt sem lehet tudni, mit jelent az ártéri tájgazdálkodás. A leírás szerint ez egy környezetvédelmi csoda, amely ráadásul jobb gazdálkodási feltételeket jelent a main ál. Ebben azért kételkedem. Remélem nem csíkászó, pákászó, sulyomszedő, a régiek szerint semmiből élő emberekké akarják tenni az amúgy is nehezen élő tiszazugiakat. Támogathatóe ilyen formában a törvény ezen része? Ez sem egyértelmű. A törvényalkotó részb en elbagatellizálja ezen leírások súlyát, mondván, nincs probléma, még nem kidolgozott a terv ezen része, ezért nem is lesz következménye. Állítólag itt csak az érintettség van megfogalmazva. Ugyanakkor a 4. § (5) bekezdése szerint adott térségre vonatkozó an az országos kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok közül a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni. A kormány képviselője kérdésemre a gazdasági bizottságban még egyértelműbben válaszolt. Azt mondta: az a település , amelyik beleesik ebbe a célterületbe, a törvény elfogadása után köteles tudomásul venni, hogy területén ilyen célú létesítmények meg fognak valósulni. Hát tessék ezen eligazodni! Én nem tudok, ezért a törvény ezen részeinek pontosítását kérem. Célszerű l enne megvárni a Vásárhelyiterv kormány általi elfogadását, majd annak főbb elemeit összefüggésbe kellene hozni ezen törvény megfelelő fejezeteivel. Sürgősen tisztázandó, hogy mit jelent mindez a leginkább érintett települések lakói számára, és minél előbb egyeztetni kellene velük. Higgyék el, érdekeltek vagyunk az árvízvédelem megoldásában, de megfelelő tájékoztatás, ismeretek nélkül nem ugorhatunk a semmibe; különösen akkor nem, ha mindez kockázatot jelent számunkra. És mivel még van időm, felolvasom azt az idézetet, amellyel a beszédemet szeretném lezárni. Ez a probléma nem új az árvízzel kapcsolatban, és találtam egy gondolatot egy hasonló helyzetű képviselő beszédében, amit 1846ban mondott el. Ezt mondta, amikor erről a kérdésről volt szó, és
