Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
569 Szigetközben vagy a Sárközben akkor milyen ártér van, “nyílt ártér” vagy “zárt ártér”. Szerintem az egyik helyen zárt ártér van, a másikon nyílt, de sokkal egyszerűbb, ha ártérnek nevezzük és ártéri gazdálkodásról beszélünk, mint ahogy az az ártéri gazdálkodásnál felsorolásra is kerül. Van még egy ilyen fogalmi dolog, amit megint csak szerencsés volna bevezetni. Azt mondjuk, hogy van az “erózió”, ez alatt értjük a víz p usztító munkáját, és utána azt mondjuk, hogy van a “szélerózió”. Ha picit belegondolunk, ez túlmagyarázásnak, illetve értelemzavarónak tűnik. A széleróziónak van egy jó megnevezése - természetesen így is lehet használni, de akkor a másikat “vízeróziónak” k ell használni : a defláció, amit ebben a törvényben szintén következetesen végig lehet vinni. Az ökológiai hálózat övezetéről már beszéltem. Ezt még egy dolog miatt fontos lenne definiálni, mert például hol lehet bányát nyitni - ez a dolog keveredik az el őterjesztésben. Van a törvényben olyan hely, ahol bányát lehet nyitni; éppen az autópályák építése, például az M8as végigvezetése kapcsán felmerülhet ez a kérdés. A 19. és 20. §ok alapján bánya nem nyitható, míg más paragrafusok szerint nyitható. Ezzel a fogalommal is következetesen kellene bánni, illetve ezt a fogalmat kezelni. Megdöbbentő számomra, ahogy a törvényjavaslat arról beszél, hogy milyen területet lehet rehabilitálni. Ha megnézzük a térképet, az látszik rajta, hogy roncsolt területekre vonatko zik a rehabilitáció. Ön nyilván tudja, hogy a Szigetközben élő képviselőként a Szigetközt kicsit a szívemen viselem. Hál' istennek, a Szigetköz egyelőre nem roncsolt terület, így egyébként ki is maradt az országos szintű komplex rehabilitációból. Nehogy má r csak azokat a területeket rehabilitáljuk, amelyeket már roncsoltuk - a térkép alapján ezek a korábbi bányaterületek , hanem olyan területeket is rehabilitálni kell, ahol a roncsolás hál' istennek, egyelőre még nem következett be. Aztán nem értem azt a m egnevezést, hogy “belvízjárta terület”. Tisztelt Államtitkár Úr! Van vízjárta terület, de nincs belvízjárta terület. Belvíz sújtotta terület természetesen van, de a belvíz teljesen más logika alapján jön létre, mint a vízjárta terület. Ugye, a vízjárta ter ületből úgy lesz belvíz, hogy az az árvíz, tehát amikor a víz bejárja, az az árvíz; a belvíz pedig úgy lesz, hogy összefolyik a víz a külső területekről, mert például a hó nem tud elolvadni, vagy a leeső csapadék intenzitása, mennyisége nagyobb, mint amit a talaj be tud fogadni. No, ez a belvíz, tehát nincs “belvízjárta” terület, mert még egyszer mondom, amit a víz bejár, az az árvíz. Rátérek a mellékletekre, tisztelt államtitkár úr. Erről is hadd mondjak néhány dolgot, ha beférek az időbe, ha pedig nem, ak kor kétpercesben próbálok néhányat mondani. Amikor a veszélyes hulladékokról és a hulladéklerakókról beszélnek a jövőt illetően, már most probléma van, mert vannak olyan helyek, ahol az ISPAprogram kapcsán engedély van, ahol a védőtávolság nemhogy annyi k ilométer lenne, amennyit írnak, hanem szinte méterekben, száz méterekben mérhető a hulladéklerakó. De nekem ennél sokkal súlyosabb gondom van. Hadd hozzam ide Mosonmagyaróvár példáját, de hozhatnám Ajka, Almásfüzitő vagy más példáját is, ahol a vörös iszap hektárnyi területen fekszik és millió tonnányi mennyiségben; területfejlesztés vonatkozásában például Mosonmagyaróvárt délnyugatról teljesen lezárja egy ilyen vörösiszaptenger. Azt hiszem tehát, a területrendezésnél nemcsak azt kell nézni, hogy hova adun k engedélyt hulladéklerakókra, hanem azt is, hogy a meglévő hulladéklerakókra milyen program vonatkozik, illetve mit fogunk velük tenni. Szintén nagy gond - és ez évek óta végighúzódik minden ilyen programon, s még egyszer mondom, mindegy, hogy milyen korm ánynál - a kerékpárúthálózat. Ezt teljesen rosszul rajzolták be a térképre, tudniillik ahova ezt berajzolták, ott biztosan nem megy. Ahova eredetileg tervezték, ott sem megy, az a töltés lett volna, és ahol most megy, az pedig egy másik helyen van. Szeren csés volna, ha ott menne, ahova tervezték, és a kerékpárúthálózat valóban úgy épülne ki, mondjuk, Mosonmagyaróvár környékén, ahogy tervezték. Mosonmagyaróvár egy elosztó központ Rajka, Hegyeshalom felé, most például a hegyeshalmi ág nincs is benne. Azt go ndolom, a fertőhansági
